Pánikról nincs szó, de válsághangulat van - ez áll a Medián felmérésében, amelynek egyik lényegi megállapítása, hogy a nemzetközi pénzügyi válság magyarországi megjelenése jócskán átlépte a közvélemény ingerküszöbét. A kérdezettek 85 százaléka mondta azt, hogy találkozott az erről szóló hírekkel, és 82 százalékuk tudta a válság valamilyen jelét fejből felidézni - a legtöbben a forint- (60 százalék) és részvényárfolyamok (40 százalék) esését említették. Ha pánikról nincs is szó, de a válsághangulat általános. Ez persze nem lehet meglepő, hiszen a magyar lakosság gazdasági várakozásai már jó két éve rendkívül pesszimisták. A hazai bankrendszer összeomlásától például viszonylag kevesen tartanak, ám a lakosság által egyébként is jelentősen felülbecsült infláció és a munkanélküliség további növekedését a többség készpénznek veszi.

Magyar Nemzet

Bár az Európában is végigsöprő ingatlanpiaci válság csak kismértékben érintette a hazai piacot, a kereslet komoly visszaesése, a költségek növekedése és a lakásárak várhatóan az inflációt alig elérő emelkedése tovább rontott az évek óta gyengélkedő építőipar helyzetén. Az építkezések az országos átlaghoz képest Budapesten estek vissza a legnagyobb, 25 százalékos mértékben. Szakértők szerint a növekvő jövedelmek serkentenék a keresletet.

Index

A magyar vasúti bérlet még a németnél és az osztráknál is drágább. A MÁV-Start mindenkori vezetői szívesen emlegetik, hogy utasaik mindössze 16 százaléka fizet teljes árat a szolgáltatásért, a többiek javarészt valamiféle állami kedvezményben részesülnek. Egész pontosan 70 százalékuk az állam által adott kedvezményeket élvezi, 9 százalékuknak pedig más kedvezményekből jut és 5 százaléknál éppen maga a MÁV-Start enged az árból üzletpolitikai megfontolásból. A MÁV évtizedek óta amolyan állam az államban, szabályozásait saját hatáskörben készíti el, szolgáltatásainak minőségéről, mennyiségéről sem a kormányzatnak, sem az utasoknak nem ad pontos, hiteles tájékoztatást. Idén 173 milliárd forint közpénzt kap a MÁV-Start úgy, hogy az képtelen még a jogszabály által kötelezően előírt szabályozások jórészét, valamint közbeszerzési tervét közzétenni, a beruházási tervről, üzleti tervről, menetrendtervezetről és stratégiákról nem is szólva.

Napi Gazdaság

A napilap számításai szerint szeptember 30-tól október 13-ig mintegy 163 milliárd forinttal csökkent a hazai befektetési alapok vagyona, amiből 112 milliárd pénzkivét volt, a többi árfolyamveszteség. A fő ok valószínűleg a magas kamatok elszívó hatása. Nagyobb összegek elsősorban a pénzpiaci és likviditási alapokból, valamint az ingatlanalapokból távoztak. Hasonlóra 2003-ban volt utoljára példa, amikor a jegybanki alapkamat rövid idő alatt 6,5-ről 12,5 százalékra emelkedett.

Világgazdaság

Gémesi György, a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumának társelnöke kezdeményezte Gyenesei István szakminiszternél, hogy hívja össze a testület ülését. Az önkormányzatok vezetői nem akarnak beletörődni abba, hogy a pénzügyi válság miatt kisebb legyen az állami támogatásuk, mint amennyi az eredeti költségvetési javaslatban szerepelt. Pár napja még úgy volt, hogy 1422 milliárd forinthoz jutnak, ez 8,7 százalékos növekedést jelentett volna az ideihez képest. Ma már rosszabbra számíthatnak, a 73 milliárd forintos bérfejlesztés (illetve annak egy hányada) láthatja kárát a válságnak: 40 milliárd a jövő évi infláció miatti szintre hozásra kellene, 33 milliárdból pedig fedeznék a 2,2 százalékos reálbér-emelkedést.

Penzcentrum.hu

A penzcentrum.hu interjút közöl a Magyar Pályázatkészítő Iroda vezérigazgatójával. Esőssy Zsombor szerint az elmúlt időszak eseményei igencsak felkavarták a kedélyeket, a vállalkozások is joggal tarthatnak attól, mi vár rájuk, hogyan tudnak majd a jövőben forráshoz jutni. Megoldást számukra az uniós pályázati források jelenthetnek. A kormány betétgarancia-vállalási programja mindenképpen megkönnyíti a hitelkihelyezést, mivel a bankok számára ez egy kockázatcsökkentő tényező, így remélhetőleg könnyebben és olcsóbban adnak majd pénzt.