A hétvégi híradások afféle szenzációként tálalták, hogy a szaktárca a reklámtörvény módosításával a lakók és az autótulajdonosok előzetes engedélyéhez kötné a postaládákba tömött és szélvédőkre helyezett szórólapok terjesztését.
Az InfoRádió azonban a törvénytervezet írásos értelmezését kérte a minisztériumtól, amely így hangzik: "A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényjavaslat 6. §-a, a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódó korlátozás kizárólag a címzett - azaz személyre szóló - küldeményekre vonatkozik, akár postán, akár e-mailben küldik azokat. Csak ezeknél van értelme személyes adatokról rendelkezni, hiszen a címzés nélkül a postaládákba bedobott reklámanyagok esetében ez szóba sem jöhet, ahogy az előzetes hozzájárulás kérése is csak meghatározott címzett esetében merülhet fel. A korlátozás tehát nem vonatkozik a nem meghatározott címzetthez eljuttatott reklámokra, szórólapokra, ez nem volt cél a tervezet megalkotásakor."
Az InfoRádió által megkérdezett független szakértő is megerősítette, hogy a reklámtörvény módosításának tervezetéből sok minden kiolvasható, de a címzés nélküli reklámanyagok terjesztésének ellehetetlenítése nem. Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám testület főtitkára is tudja, hogy sokan nem szeretik a tömegesen érkező, vagy az utcán kezükbe nyomott szórólapokat, ugyanakkor ezek mégis népszerűek és hasznosak.
Ráadásul - tette hozzá - egy ilyen szigorítás súlyos károkat okozott volna azoknak a kisvállalkozásoknak, amelyek számára a reklámújság és a szórólap az egyetlen megfizethető hirdetési forma.
Fazekas Ildikó rámutatott: a reklámújságok és szórólapok tömeges gyártásának nyilvánvalóan környezetvédelmi kockázatai is vannak, a cégek azonban tekintélyes összegű díjat fizetnek be emiatt.
Magyar érettségi - ezek a feladatok állították kihívás elé a diákokat