"Ilyen kategória az alkotmányjogban, mint kisebbségi kormány, ilyen nincs, az alkotmányjog szerint csak kormány van", és az (...) politikai kategória, hogy a parlamentben a kormánynak nincs meg a stabil többsége" - közölte az alkotmányjogász.
Azon túl, hogy a megüresedő tisztségekre új embereket kell kinevezi és átalakítani a minisztériumok struktúráját, a kormány "mögül eltűnik" a törvényhozáshoz szükséges matematikai többség, ami ahhoz kell, hogy a benyújtott törvényjavaslatokat megszavazzák - ismertette Lövétei István, aki hozzátette: a magyar jogszabályalkotás nagyon törvénycentrikussá vált, márpedig a törvényhozásban a legegyszerűbb módosításokhoz is meg kell legyen a többség.
Hozzátette: alkotmányjogilag a kormány attól még, hogy kisebbségben kormányoz, legitim, és akár a következő - két év múlva esedékes - parlamenti választásokig is hivatalban maradhat.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a politikai legitimáció más, hiszen a március 9-i népszavazás eredményeként "a klasszikusan értelmezett politikai legitimáció nincs meg".
Az "igazi" kisebbségi kormányzás olyan parlamenti demokráciákra igaz, ahol nem ennyire kétpólusú a politikai összetétel - mutatott rá az alkotmányjogász. Lövétei István szerint az "igazi kisebbségi kormányzás feltétele az kellene hogy legyen, hogy a kormány és a legnagyobb ellenzéki párt esetileg megállapodik", vagyis egyes törvényi szavazásoknál az ellenzék támogatja a kormány javaslatait.
Az SZDSZ ügyvivő testülete hétfői ülésén egyhangúlag úgy döntött, hogy miután Gyurcsány Ferenc szombati beszédével felmondta a közös koalíciós reformprogramot, ezzel pedig a szocialisták és liberálisok koalíciós megállapodását, a Szabad Demokraták Szövetsége a továbbiakban nem kíván koalíciós szerepet vállalni a jelenlegi kormányban. Az SZDSZ-es kormánytagok április 30-i hatállyal lemondanak posztjukról, addig viszont ellátják kormányzati és parlamenti feladataikat.
Kóka János pártelnök a kisebbségi kormány életképességéről azt mondta, ez is alkalmassá teszi a jelenlegi kormányt, hogy kitöltse a ciklusát.