Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László

Egészségbiztosítási vita: "Hülyének nézik a népet"

A civil és szakmai szervezetek több mint 150 ezer aláírást gyűjtöttek össze az egészségbiztosítási rendszer átalakításával kapcsolatos népszavazási kezdeményezéshez - jelentette be a Szociális Kerekasztal elnöke. A Liga Szakszervezetek vezetője a hét elején elmondta: 160 ezer aláírást gyűjtöttek össze a témában. Az ügydöntő népszavazás kiírásához 200 ezer aláírásra van szükség.

A szakmai és civil szervezetek több mint 150 ezer aláírást gyűjtöttek össze eddig az egészségbiztosítás privatizációjáról szóló népszavazás kiírásához - jelentette be Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum Szociális Kerekasztalának elnöke.

Néhány napon, akár néhány órán belül összegyűlik a szükséges 200 ezer aláírás ahhoz, hogy népszavazást írjanak ki az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezése előtt utat nyitó törvény ellen - közölte Simó Endre.

A Liga Szakszervezetek elnöke a hét elején jelentette be, hogy 160 ezer aláírást gyűjtöttek össze a témában.

Összesen tehát - a szervezetek elmondása szerint - már több mint 300 ezer aláírás gyűlt össze az egészségbiztosítási rendszer átalakításával kapcsolatos népszavazási kezdeményezéshez.

Normakontrollt kérnének

A Magyar Szociális Fórum Szociális Kerekasztalának elnöke hozzátette: amennyiben a parlament hétfőn megerősíti az egészségbiztosításról szóló törvényt, a köztársasági elnökhöz fordulnak.

Ha a törvény megint keresztülmenne a Parlamentben, a koordinációs testület felkérné Sólyom László köztársasági elnököt, hogy maradjon következetes eredeti álláspontjához, és továbbra se írja alá a törvényt - mondta Simó Endre.

A Szociális Kerekasztal elnöke hozzátette: normakontroll is szóba jöhet, hiszen az egészségbiztosítási törvény alkotmányjogilag is kifogásolható.

Lövétei István alkotmányjogász ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a köztársasági elnöknek másodszorra nincs lehetősége arra, hogy ismét visszaküldje a törvényt a parlamentnek, illetve normakontrollt kérjen."Igennel szavaznék"

Az egészségbiztosítással kapcsolatos népszavazási kérdés úgy szólna: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő, több-biztosítós egészségbiztosítást?"

Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakciójának vezetője hangsúlyozta: ennek semmi köze sincs a kormány egészségbiztosítási törvényéhez.

Az Albert házaspár népszavazási kezdeményezése a több-biztosítós, kötelezően választott, és profitérdekelt biztosítók szereplésével működő modell ellen szól. A törvény eredetileg is az egy biztosítós, több pénztáros rendszert állította fel, és most további pontokon is kinyilvánítja e rendszer lényegét - közölte Lendvai Ildikó.

A népszavazási kezdeményezése tehát a törvényt semmilyen módon nem érinti. Nem vagyok híve a felesleges referendumoknak, de, ha véletlenül erről kell majd voksolni, elmegyek, és igennel szavazok - tette hozzá a szocialista politikus.

Azt hiszik

Cser Ágnes, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint igenis több-biztosítós rendszerről van szó.

Kökényke Mihályka módosító javaslataiban olyan szót használ: egybiztosítós. Elképesztő, hogy a népet hülyének nézik, és azt hiszik: attól, ha beírják oda ezt a szót, elhisszük, hogy az társadalombiztosítás - fogalmazott Cser Ágnes.

A Parlament hétfőn szavaz az egészségbiztosítási törvény megerősítéséről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×