Számításaikat a jövedelemkülönbségekre alapozzák. Az Európai Unióban jelenleg több mint 2 millió román dolgozik, Magyarországon 60 ezer. A románok főleg a mediterrán országokat kedvelik.

Az intézet arra nem tett javaslatot, hogy Magyarországnak meg kellene-e nyitni munkaerőpiacát az új csatlakozók előtt. A szaktárca szerint főleg a hiányszakmák esetében lehetne ezen gondolkodni.

Az eddigi tapasztalatok

Az Európai Unió legutóbbi bővítési körében kezdetben csak három ország, Svédország, Írország és Nagy-Britannia nyitotta meg első naptól munkaerőpiacát az új tagországok számára. Az azóta eltelt idő azt bizonyította, hogy az ő döntésük volt helyes.

A 2004-es bővítést követően - mint az előre látható volt - a lengyelek voltak azok, akik legnagyobb számban próbáltak szerencsét a számukra nyitottabb Európában. Lengyel becslések szerint körülbelül kétmillió munkaképes korú ember hagyta el az országot, közülük legtöbben Nagy-Britanniába és Írországba mentek.

Olaszországot és Franciaországot - a hivatalos adatok szerint - elkerülte az áradat. Az eddigi tapasztalatok szerint két dolgot biztosan lehet állítani: az egyik, hogy azok az uniós országok jártak jobban, akik beengedték a külföldi munkaerőt, a másik, hogy a zárt kapuk nem tartják távol a munkavállalókat.

A briteknél nőtt a munkanélküliség

A bővítést megelőző brit becslések körülbelül 150.000 munkakeresőre számítottak. Itt egy kicsit tévedtek, ugyanis az elmúlt két és fél év alatt 770 ezren jöttek az új tagállamokból, ebből csak a lengyelek száma félmillióra tehető.

A bevándorlás végső mérlege pedig az, hogy minimális mértékben nőtt a munkanélküliség, ám a bérek a legrosszabbul fizetett állások kivételével a gazdasági növekedésnél is gyorsabban nőttek, a gazdaság pedig negyven éve nem látott mértékben növekszik.

Az történt ugyanis, hogy az új tagországokból érkezettek betöltötték szinte az összes betöltetlen, rosszul fizetett állást, ráadásul elkezdtek adót fizetni - no meg vásárolni.

Franciaországban, ahol a kapuk zárva maradtak, megugrott az illegális bevándorlók száma, illetve óvatos becslések szerint a GDP 1-2 százalékával nőtt a feketegazdaság aránya.

A nyitott kapuk politikájának egy másik előnye a létező feketegazdaság kifehérítése is: a bővítés előtt a Nagy-Britanniában nyilvántartott külföldiek 57 százalékának volt bejelentett állása, most 97 százalékuknak.

Ráadásul a munkavállalók 82 százaléka 34 événél fiatalabb, többnyire egyedül érkező férfi, aki albérletben lakik. Vagyis fizetik a jövedelemadót, de koruknál fogva alig igényelnek betegellátást és gyerekeik sem a brit iskolahálózatot terhelik.

A szociális és munkaügyi minisztérium tervei szerint a hiányszakmák esetében nyitná meg Magyarország a munkaerőpiacát 2007 szeptember elsején. A hiányszakmákat a szociális partnerekkel határoznák meg, a kormány novemberben vagy decemberben dönt az ügyben.