A lista magyarázatot adhat arra, miért védik olyan elszántan eddigi monopóliumukat a gyógyszerészek, és arra is, miért akar a kormány patikaliberalizációs elképzeléseivel más tőkeerős vállalkozásokat is a gyógyszerbiznisz közelébe engedni.

A patikák idei, kétszázas "toplistája" azt mutatja, hogy a hazai gyógyszertárak mekkora értékben forgalmaztak a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszereket 2006 januárja és augusztusa között. Ezeket az adatokat nem szabad összekeverni a készpénzbevétellel, főként nem a nyereséggel, csak a forgalmazott vényköteles gyógyszerek összértékét mutatja.

A lista élén egy szegedi patika áll, amely csak az év első nyolc hónapjában 5,1 milliárd forint értékű gyógyszert forgalmazott. Két fővárosi patika van még, amelynél 4 milliárd forintnál nagyobb a nyolc hónapos forgalom. További kilencben 2 milliárd forintnál nagyobb értékű gyógyszer fogyott el, ezek Egerben, Budapesten (4 patika), Miskolcon, Debrcenben és Pécsen találhatók.

Az alacsony árréssel magyarázzák

Ezek a sokmilliárdos összegek minden bizonnyal a nagyon drága, rákellenes és immungyógyszerek forgalmazásából adódnak - mondta az Indexnek egy gyógyszerész, aki maga is patikát vezet Budapesten. Ezek többszázezer forintba kerülnek, az egészségbiztosító száz százalékban támogatja őket, azaz a betegnek nem kerülnek semmibe.

Az valóban jó üzlet lenne a patikusoknak, ha a 700 ezer forintos gyógyszerek árának mondjuk 10 vagy 15 százaléka maradna náluk, erről azonban nincs szó. Azt valószínűleg kevesen tudják, hogy egy-egy ilyen nagyon drága gyógyszeren a patikáknak maximum 830 forintos haszna lehet. A 3500 forintnál drágább gyógyszereknél ugyanis maximum ennyi lehet az árrés, függetlenül attól, hogy az 7 ezer vagy 700 ezer forintba kerül.

Az árrés más készítményeknél sávosan alakul. A 600 forintnál olcsóbb gyógyszerekre 26 százalékot, a 600-1100 forintosokra 20 százalékot, az 1100-3500 forintosokra 12-14 százalékot számíthatnak fel a patikusok.

Kozmetikáznak

A patikák persze árulnak nem támogatott gyógyszereket, szabad áras kenőcsöket, vitaminokat, kozmetikumokat is, amelyeknél az árrés körülbelül 20 százalékos. A vényköteles gyógyszerek mellett ezek adják a forgalom egyharmadát, jobb - például influenzás - időszakokban esetleg a felét.

Ha egy kis patikát veszünk, ott a havi bevétel tízmillió forint lehet, amelyből az árrés átlagosan 1,2-1,5 millió forintot jelent. Ebből kell a tulajdonosnak kifizetnie a rezsit, a helyiségbérletet, ebből kell új gyógyszereket rendelni a raktárra, s fizetni az alkalmazottak (az esetek többségében legfeljebb egy alkalmazott) bérét és járulékait. Ma Budapesten gyógyszerészt 200 ezer forint nettó alatt nem lehet találni, a szakasszisztenseknek nettó 120-130 ezer forintot kapnak.

Egy 2004-es adat szerint a havi forgalom a 2050 patika közül 650-ben nem érte el a 10 millió forintot. A fentiek miatt ezek fenntartása nem túl jövedelmező. Hogy mégis működjön az ellátás a kisebb településeken is, az állam ezeket támogatásban részesíti. Nem minden patika jó üzlet tehát.

A legjobban menő patikákban azonban a vásárlók által az üzletben hagyott összeg a havi 100 millió forintot is meghaladhatja, ilyen az országban legfeljebb egy tucat lehet. Ehhez nagy üzlethelyiség, legalább három-négy pénztár, sok gyógyszerész és szakasszisztens alkalmazott szükséges. Az ilyen kiemelkedő forgalmat a nagy kórházak közvetlen közelében, a nagyobb vidéki városok főterén fekvő patikák, vagy az éjjel-nappal működő, fővárosi központi ügyeletes gyógyszertárak érhetik el.

Nyereség

A Magyar Gyógyszerész Kamarát többször érte az a vád, hogy monopóliumvédő harcát elsősorban a nagyobb gyógyszertárak tulajdonosainak védelmében vívja, az elnökségében jórészt ugyanis igencsak jól menő patikák tulajdonosai ülnek.
Korábban a Figyelő című hetilap cégbírósági adatok alapján közölte néhány kamarai elnökségi tag patikájának 2004-es üzleti mutatóját. A listán öt kamarai tag szerepelt, akik 2004-ben 74-534 millió forintos árbevételt értek el. A kamara elnöke, Hávelné Szatmári Katalin cége például akkor 6 millió forintos nyereséget könyvelt el.

Az Index birtokába került lista a 2050 hazai gyógyszertár közül a legnagyobb forgalmat bonyolító kettőszáz patikát tünteti fel. Ebben a felső 10 százalékban hat olyan patikát tudtunk azonosítani, amely a kamara 14 tagú elnökségéből valamelyik tag tulajdonában áll, vagy vele kapcsolatba hozható. Hávelné Szatmári Katalin patikája nincs köztük.

A kamara ugyanakkor nem csak a jól menő patikák pozícióit védelmezi. A kisebb településeken lévő gyógyszertárak megmaradását ugyanis jelenleg az új patikák nyitásának korlátozása és a területi elosztás szabályozása biztosítja (5 ezer lakosonként működhet patika). A kormány liberalizációs elképzelései az ő érdekeiket, esetenként a létüket is veszélyeztethetik.

Koncentrálódik a piac

A kis vidéki patikáknak súlyos érvágás lehet, ha a vásárlók már az aszprirint és a görcsoldót sem ott fogják megvásárolni, hanem a benzinkútnál vagy a közeli város hipermarketjében, véli Rékassy Balázs, az Egészségkutató Intézet munkatársa. A szakértő szerint a liberalizációval előállhat az a helyzet, hogy a kis patikák az alacsony árrések miatt már nem tudják fenntartani magukat, és tönkremennek, megélhetésüket ugyanis eddig jórészt a jelenlegi piacszabályozás biztosította.

Ha megindul a verseny, a minisztérium reményei szerint könnyebben juthatnak a gyógyszerekhez a vásárlók például este, éjjel vagy hétvégén. Az egyéb készítmények esetében pedig árcsökkenés is bekövetkezhet.

Rékassy Balázs szerint azonban a nagyobb verseny a várt árcsökkentő hatás helyett akár ellentétes eredményre is vezethet. Ahogy a kis patikák tönkremennek, a tőkeerős láncok egyre erősebb pozíciókat élveznek majd a piacon. A szakértő szerint így néhány év múlva az ártárgyalásokon erős hátterükkel és piaci pozícióikkal elérhetik a patikai árrés növelését, ami azt jelenti, a betegnek is többet kell majd fizetnie a gyógyszerért.