"A jövőben a felsőoktatási intézmény rektora csak az intézményben működő gazdasági tanács egyetértésével nyújthatna be a szenátusnak az intézmény autonómiáját érintő javaslatokat" - ez az a passzusa a módosított felsőoktatási törvénynek, amely a köztársasági elnök szerint alkotmányossági aggályokat vet fel.

Ennek megfelelően Sólyom László az Országgyűlés által már elfogadott törvényt nem írta alá, ehelyett véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak.

Az Alkotmánybíróság egyszer már visszaküldte

Az új felsőoktatási törvény tavaly ősszel benyújtott változatában szintén szerepelt ez a cikkely, de akkor még irányító testületeknek hívták volna az intézmények fölé helyezett állami ellenőrző szervezeteket. Az Alkotmánybíróság tavaly októberben kimondta: a felsőoktatási törvény alkotmányellenes, az irányító testületeknek ugyanis túl nagy a jogkörük.

A taláros testület útmutatásai szerint az oktatási tárca akkor ki is vette a vitatott passzust, a tandíjat is bevezető nyári törvénymódosításba azonban visszacsempészték az alkotmányellenesnek minősített cikkelyt - mondta az InfoRádió kérdésére a Köztársasági Elnöki Hivatal Stratégiai Elemző Főosztályának vezetője.

Most is módosítani akarták, csak nem ment át

Kumin Ferenc szerint a történetben az a furcsa, hogy a törvénymódosítás vitája során a parlament több körben is érintette ezt a vitatott részt, és "végül pont az oktatási tárca felfedezte azt, hogy a korábbi AB döntésnek ez a változat sem fog megfelelni, tehát teljesen nyilvánvaló alkotmányossági aggályokat vethet fel".

"Pontosan ezért föl is került egy további módosító javaslatra, de ezt valamilyen oknál fogva nem fogadta el az Országgyűlés" - emlékeztetett Kumin Ferenc.

Minisztérium: még a törvényes kereteken belül

Az oktatási tárca az InfoRádió kérdésére elismerte, hogy egyszer már megpróbálták kivenni a most kifogásolt passzust a törvényből. Arató Gergely azonban nem tudott válaszolni arra, hogy az indítványuk miért nem kapott országgyűlési támogatást.

"Az ellenzék nagyon határozottan ellenezte ezt a módosítást, de valóban a kormánypártok sem támogatták, leginkább azért, mert az volt az álláspontjuk, hogy a gazdasági tanácsok jogkörét nem szabad szűkíteni" - mondta Arató Gergely.

Az InfoRádió kérdésére az államtitkár határozottan cáfolta, hogy ugyanaz lenne a helyzet, mint legutóbb, amikor az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az irányító testületek túlzott hatalmát. Arató Gergely szerint a gazdasági tanácsok jogkörét úgy alakították át, hogy az még a törvényes kereteken belül van.