A forrásmegosztás a korábbi években rendszeresen nagy vitát kavart; idén ez elmaradt, mivel már törvény szabályozza a kérdést. A megosztással a főváros 48 százalékot, a kerületek 52 százalékot kaptak.
A bevételek legnagyobb része az iparűzési adóból (154 milliárd forint) származik; a személyi jövedelemadó helyben maradó része 18 milliárd forint, az idegenforgalmi adóból 1 milliárd forint folyik be.
A tavalyihoz képest a főváros mintegy 1,9 milliárd forinttal, a kerületek 208 millió forinttal jutottak több pénzhez.
A kerületek közül a legkevesebbet, valamivel több mint egymilliárd forintot az V. kerület, a legtöbbet, 6,3 milliárdot a III. kerület kapott.
Több kerület, így a VII., a IX., a X. és a XXI. is több mint 300 millió forinttal kapott kevesebbet az előző évinél.
A főváros által készített javaslatot nyolc kerület, köztük a IV., a VII. és a XV. nem fogadta el, a XVIII. kerület álláspontját pedig nem tartalmazta az előterjesztés.
A javaslatot Ferencváros szempontjából rendkívüli hátrányosnak minősítette a városrész szabaddemokrata polgármestere, aki jelezte: az előterjesztés elfogadása esetén soron kívüli vizsgálatot kért az Állami Számvevőszéktől.
Nem természetes okból volt földmozgás Budapest határában - itt a magyarázat