- Az Eszmélet szerkesztőségi tagsága benne van az önéletrajzomban, erről nincs mit mondanom. A cikk szerzője részben szelektíven idézget, részben pedig tudományos
problémákból pamfletet csinál, ráadásul önkényesen minősítget. Polgári demokráciákban az ember maga választja meg világnézetét és ez magánügy. Azt gondolom, hogy ez engem is megillett.
- A cikk azt is idézi, hogy Ön több politikai eseményen részt vett. Ön szerint a nyílt politikai szerepvállalás összefér az Országos Választási Bizottság elnöki tisztségével?
- Részt vettem az Európai Szociális Fórumon, de nem egészen azt mondtam, amit a cikkben tőlem részletekben idéznek. Ami a Marx-Engels szoborral kapcsolatos fellépést illeti, nos, ez Segesdi Györgynek kitűnő, Közép-Kelet-Európa legjelentősebb kubista térplasztikája, ami 21 éven át ott állt - nem tetszett, hogy elvitték.
Erről nem nyitnék vitát, mert ennek semmi köze az én OVB-elnökségemhez. A világ nagyon összetett, sok mindennel lehet foglalkozni szubjektív érdeklődés szerint és természetesen az is számít, hogy az ember bizonyos korproblémákkal mennyire tud elmélyülten foglalkozni.
Nem gondolom, hogy a társadalomkutatói munkásságom alapján választottak volna az OVB tagjának 324 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett, sokkal inkább jogtudósi tevékenységemnek köszönhetően. A cikkben meg sem említik a jogállamiság jogelméletével foglalkozó monográfiámat, sem az alkotmánybíráskodásról írt tanulmányaimat.
- Ön szerint ezek az írásai nem politikai szerepvállalások?
- Munkásságomban tudományos nézeteket fejtek ki.
{{keretes_cim}}
"Hogy demokráciánk mégis elitista jelleget ölt, ennek okait a következőkben látom. Először is minden parlamentarizmus a párt- és a politikai elitizmus melegágya, különösen, ha a népesség alulról jövő nyomása és kontrollja nem kényszeríti ki ennek az immanens tendenciának a fékezését. Márpedig Magyarországon alig vannak jelen olyan társadalmi mozgalmak, sztrájkok, manifesztációk és szellemi termékek, melyek ezt az ellenőrző funkciót valóságossá tennék. Ami van, az is elvész vagy közömbösítődik a média-tudatipar transzformációjában. Ezért a formális demokrácia nem válik valóságossá, s ez megint összefügg azzal, hogy parlamentáris köztársaságunk egy olyan különös államforma, amely a maga egyedi, nemzeti államrendszerének biztosít átfogóbb keretet." (idézet: Eszmélet-körkérdés a harmadik útról)