A jogegységi határozat szerint a közigazgatási szervek munkavállalóit: a köztisztviselőket, a közalkalmazottakat, az igazságügyi alkalmazottakat, az ügyészségi szolgálati viszonyban állókat, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjait, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáit is megilleti 2004. évi 13. havi bér.

A jogegységi határozatra azért volt szükség, mert több per is indult az elmaradt juttatás miatt.

Az Országgyűlés költségvetési bizottságának javaslatára került be a zárszámadási törvénybe a 13. havi bér új szabályozása. A megfelelő átmeneti szabályok viszont nem születtek meg akkor, amikor a 13. havi fizetésből 0. havi lett.

Az új szabályozás ezért 2004-ben hátrányosan érintette azokat, akiknek jogviszonya év közben szűnt meg. A jogszabály ugyanis január elsejei jogviszonyhoz kötötte a kifizetést.

Alkotmányellenes a megkülönböztetés

Korábban az Alkotmánybíróság már kimondta, hogy alkotmányellenes ez a megkülönböztetés. Korábban a 13. havi fizetést a munkában töltött idő arányában kapták meg a jogosultak.

Több munkavállalói és érdekképviseleti szervezet, köztük a Független Rendőr Szakszervezet, valamint egy magánszemély kérte a jogszabály felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságtól.

Az új jogszabály illetve a ki nem fizetett nulladik havi bér miatt több per is indult az országban. Tavaly októberben két vas megyei rendőrnek ítélte meg a bíróság az elmaradt juttatást, később pedig újabb nyolc rendőr kapta meg az elmaradt 13. havi fizetést.

Vas megyében összesen 32 rendőr indított pert. De nemcsak Vas, hanem Somogy megyében is megítélték a rendőröknek az elmaradt bért. Itt több mint 100 rendőr terelte jogi útra a kérdést.

Nem egységes a bíróságok felfogása

A bíróságok azonban nem egységesen ítélték meg az ügyet. A Belügyminisztérium az igazságügyi tárcához fordult állásfoglalásért, de a tárca nem látta szükségesnek a jogegységi határozatot. A Legfelsőbb Bíróság (LB) a Független Rendőr Szakszervezet beadványa miatt tűzte napirendre a kérdést.

Az LB csak akkor nyilatkozik, ha a jogegységi döntés a Magyar Közlönyben is megjelenik. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a kormány mikor kezdi meg az elmaradt bérek kifizetését, és azt sem, hogy ez mennyibe fog kerülni az államnak.

A Belügyminisztérium dönt

A rendőrség nem kapta meg a határozatot, de amint ez megtörténik, átvizsgálják és döntenek a kifizetésekről - mondta az ORFK szóvivője az InfoRádió 112 című műsorában.

Garamvölgyi László azt közölte: maga a belügyminiszter kért jogegységi döntést. Mivel a döntés nem csak a rendőröket érinti, hanem a többi közszférában dolgozót is, ezért a Belügyminisztérium vizsgálja az ügyet.