Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
322.66
bux:
144532.56
2026. október 16. péntek Gál
Hán Junisz, 2017. november 3.Izraeli légicsapásban felrobbantott támadóalagút bejárata a Gázai övezet déli részén, Hán Junisz palesztin város közelében 2017. november 3-án. A Hán Junisz körzetétől az izraeli határ közelében lévő Kiszufim kibuc felé ásott, négy nappal korábban felrobbantott félkész járatban legkevesebb tizenkét fegyveres lelte halálát, köztük az Iszlám Dzsihád nevű szélsőséges palesztin szervezet több magas rangú parancsnoka. (MTI/EPA/Mohamed Szaber)
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Gázai alagutak: ezért készül a föld alatti harcra a világ minden komoly hadserege

A Gáza elleni küszöbönálló izraeli szárazföldi offenzíva és az alagútrendszereiben meghúzódó Hamászról szóló hírek ráirányították a figyelmet a föld alatti hadviselésre. Ez lesz ugyanis a jövő harcmezője, és emiatt több hadsereg már készül rá.

Mint a Popular Mechanics nevű népszerű-tudományos magazin megemlíti, az amerikai hadsereg márciusban egy föld alatti hadgyakorlaton, a hangzatos nevű Exercise Warrior Shielden vett részt. A dél-koreai gyakorlóhelyszínen a katonák például a föld alatti komplexumokba való betörést gyakorolták. És ez nem egyedi eset volt, mert több más hadsereg is bevette forgatókönyvei közé a föld alatti hadszíntereket, amelyek az emberiség történetével egyidősek.

Az ősemberek is harcoltak már föld alatti menedékhelyekért, amelyek ismét fontossá váltak a világ nagyvárosaiban, Dél-Koreában, a Közel-Keleten. Egy további példa az ukrajnai Mariupol ostroma, ahol az Azovsztal gyárkomplexum föld alatti bugyraiba húzódtak vissza az ukrán védők – bár az oroszok végül kifüstölték őket.

Közben Gázában a Hamász a hírek szerint több mint 450 kilométer összhosszúságú alagútrendszert épített ki a parányi terület alatt.

Teljesen más harcmodort követel meg

A földfelszín alatt nem lehet tankokat vagy légitámogatást bevetni, ezért a hadseregek teljesen új eszközökkel állnak elő – írja a magazin. (Gázában például az átlag Hamász-alagút mindössze két méter magas és egy méter széles, ezért nagyon nehéz bennük áthaladni és harcolni – jegyezte meg a Westpoint amerikai katonai akadémia cikke.)

De miért kerül a föld alá harc? Mert a magasabb színvonalú nyugati haderők ellen harcoló szervezetek (például az Iszlám Állam és a Hamász) és nemzeti hadseregek (Irán, Észak-Korea) így látják kiegyenlítettnek az esélyeket.

A Hamász már a 2000-es évek kezdete óta épít alagutakat, ahol fegyvereket tárol, rejtett parancsnoki állásokat tart fenn és amelyekkel valóságos föld alatti úthálózatot hozott létre.

Az Iszlám Állam harcosai Szíria északi részén, Irakban és Afganisztánban építettek ki alagutakat.

Észak-Korea nemcsak alagutakat, de komplett föld alatti komplexumokat hozott létre – több ezret –, ahol el tudja rejteni harci gépeit, tűzérségi ütegeit és katonai egységeit. A két Koreát elválasztó demilitarizált övezet alatt pedig több alagutat fúrt, hogy katonái onnan tudjanak behatolni Dél-Koreába.

Irán pedig a föld alá telepítette nukleáris programjának építményeit, és nemrég földalatti légibázist is létrehozott.

Piszkos közelharc

A föld alatti hadviselés további hadszíntere a szennyvízcsatornák rendszere. Az amerikai hadsereg szerint a több mint tízmilliós, úgynevezett „megavárosokban” a jövőben a csatornákban is folyik majd a harc. Az ilyen városok közé tartozik Szöul, Kinshasa és Lagos.

Amiben a föld alatti létesítmények más harcmodort követelnek meg, az a sok, keskeny útvonal, ahová nem férnek be a négy méter széles, és légszennyező harci járművek. A katonáknak ezért maguknak kell cipelniük a fegyvert, a lőszert, a gyógyszert és a sebesülteket is.

Ezeken a helyeken általában sötét van és rossz a szellőzésük is, a lőporszag gyorsan betölti a teret. A zajok hangosabbak a zárt térben, és gyengén teljesítenek a katonai rádiók is.

Video: dél-koreai és amerikai katonák rohannak le egy imitációs föld alatti nukleáris komplexumot

Az amerikai hadsereg, amely 2019-ben adta ki a föld alatti harcról szóló útmutatóját, Dél-Koreában gyakorlatozik, mert előfordulhat, hogy barlangokba és föld alatti komplexumokba rejtett észak-koreai tömegpusztító fegyverek után kell majd kutatnia.

Föld alatti harcra tanítják a brit, a francia és más NATO-országok katonáit, de még az ausztrálokat is – írja a Popuplar Mechanics.

A katonákat például légtisztító maszkokkal, kalapácsokkal, plazmavágóval és nagykaliberű fegyverekkel látják el, hogy át tudják törni föld alatti bezárt ajtókat, kapukat és más akadályokat.

Amerikai katonák motorizált – kerekeken gördülő – pajzsokkal is kísérleteznek, olyan helyzetekre készülve, amikor nincs más fedezék a golyózáporban és speciális lépésszámlálókkal szolgáltatnak adatokat a parancsnokoknak arról, milyen messze jutottak előre egy alagútrendszerben a katonáik.

Kép: kerekes pajzsokat tesztelnek a Warrior Shield, dél-koreai föld alatti gyakorlaton résztvevő amerikai katonák.

És: a föld alatt is megjelennek a drónok (de ezek néha kerekeken haladnak, mint az amerikai hadsereg DARPA nevű felderítő és robbanótöltetet elhelyező távirányítású eszköze). A következő lépés bizonyos fajta autonómiát adni az eszközöknek – bár ez ellentmondásos téma.

Címlapról ajánljuk
A Vajdasági Magyar Újrakezdés is indul a választáson – három üzenet

A Vajdasági Magyar Újrakezdés is indul a választáson – három üzenet

A Vajdasági Magyar Újrakezdés is indul a szerbiai nemzeti tanácsi választásokon. Négy évvel ezelőtt csak egyetlen lista, a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott Magyar Összefogás indult. Az idén alapított Vajdasági Magyar Újrakezdés listáján 35 jelölt szerepel, a listavezető Mezei Zoltán színész. Az InfoRádió megkereste Rózsa Zsombort, a Vajdasági Magyar Újrakezdés elnökét.

Az EU-csúcs árnyékában – Nem elég, hogy lassú az EU gépezete, most van „mindenhol” választás is

Uniós versenyképesség, energiapiaci helyzet, migráció és költségvetés az aktuális témák a kétnapos uniós csúcson Brüsszelben. Az első napon már túl vagyunk, mi várható a folytatásban? Ezt kérdezte az InfoRádió Gálik Zoltántól, a Corvinus Egyetem docensétől.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Kiderült, honnan jött a parancs, hogy szúrjanak ki Kijevvel, mérgesedik az amerikai-ukrán viszony - Pénteki híreink az orosz-ukrán háborúról

Kiderült, honnan jött a parancs, hogy szúrjanak ki Kijevvel, mérgesedik az amerikai-ukrán viszony - Pénteki híreink az orosz-ukrán háborúról

A Reuters hírügynökség amerikai és nyugati forrásokból úgy értesült, hogy a Fehér Házból érkezett az utasítás az Ukrajna által harctéri kommunikációra és drónműveletekre használt SpaceX Starshield műholdas rendszer korlátozására. A Newsmaxnak adott tegnapi interjújában Donald Trump amerikai elnök bírálta Volodimir Zelenszkijt, mondván, az ukrán elnök "nem olyan fickó, akivel [az Egyesült Államoknak] jó együttműködnie". Trump szerint Zelenszkij ugyan azt mondja, hogy le akarja zárni a háborút, ez nem igaz. "Nem vagyok Zelenszkij nagy rajongója" - tette hozzá. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap kijelentette, hogy Oroszország válaszolni fog az energetikai infrastruktúráját ért ukrán támadásokra, és nem hagyja azokat megtorlás nélkül. "Nem kellett volna belekezdeni. Mielőtt megtették volna ezt a lépést, alaposan át kellett volna gondolniuk a következményeket" - vélekedett Putyin. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×