Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 26. szombat Jusztina, Pál
Hán Junisz, 2017. november 3.Izraeli légicsapásban felrobbantott támadóalagút bejárata a Gázai övezet déli részén, Hán Junisz palesztin város közelében 2017. november 3-án. A Hán Junisz körzetétől az izraeli határ közelében lévő Kiszufim kibuc felé ásott, négy nappal korábban felrobbantott félkész járatban legkevesebb tizenkét fegyveres lelte halálát, köztük az Iszlám Dzsihád nevű szélsőséges palesztin szervezet több magas rangú parancsnoka. (MTI/EPA/Mohamed Szaber)
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Gázai alagutak: ezért készül a föld alatti harcra a világ minden komoly hadserege

A Gáza elleni küszöbönálló izraeli szárazföldi offenzíva és az alagútrendszereiben meghúzódó Hamászról szóló hírek ráirányították a figyelmet a föld alatti hadviselésre. Ez lesz ugyanis a jövő harcmezője, és emiatt több hadsereg már készül rá.

Mint a Popular Mechanics nevű népszerű-tudományos magazin megemlíti, az amerikai hadsereg márciusban egy föld alatti hadgyakorlaton, a hangzatos nevű Exercise Warrior Shielden vett részt. A dél-koreai gyakorlóhelyszínen a katonák például a föld alatti komplexumokba való betörést gyakorolták. És ez nem egyedi eset volt, mert több más hadsereg is bevette forgatókönyvei közé a föld alatti hadszíntereket, amelyek az emberiség történetével egyidősek.

Az ősemberek is harcoltak már föld alatti menedékhelyekért, amelyek ismét fontossá váltak a világ nagyvárosaiban, Dél-Koreában, a Közel-Keleten. Egy további példa az ukrajnai Mariupol ostroma, ahol az Azovsztal gyárkomplexum föld alatti bugyraiba húzódtak vissza az ukrán védők – bár az oroszok végül kifüstölték őket.

Közben Gázában a Hamász a hírek szerint több mint 450 kilométer összhosszúságú alagútrendszert épített ki a parányi terület alatt.

Teljesen más harcmodort követel meg

A földfelszín alatt nem lehet tankokat vagy légitámogatást bevetni, ezért a hadseregek teljesen új eszközökkel állnak elő – írja a magazin. (Gázában például az átlag Hamász-alagút mindössze két méter magas és egy méter széles, ezért nagyon nehéz bennük áthaladni és harcolni – jegyezte meg a Westpoint amerikai katonai akadémia cikke.)

De miért kerül a föld alá harc? Mert a magasabb színvonalú nyugati haderők ellen harcoló szervezetek (például az Iszlám Állam és a Hamász) és nemzeti hadseregek (Irán, Észak-Korea) így látják kiegyenlítettnek az esélyeket.

A Hamász már a 2000-es évek kezdete óta épít alagutakat, ahol fegyvereket tárol, rejtett parancsnoki állásokat tart fenn és amelyekkel valóságos föld alatti úthálózatot hozott létre.

Az Iszlám Állam harcosai Szíria északi részén, Irakban és Afganisztánban építettek ki alagutakat.

Észak-Korea nemcsak alagutakat, de komplett föld alatti komplexumokat hozott létre – több ezret –, ahol el tudja rejteni harci gépeit, tűzérségi ütegeit és katonai egységeit. A két Koreát elválasztó demilitarizált övezet alatt pedig több alagutat fúrt, hogy katonái onnan tudjanak behatolni Dél-Koreába.

Irán pedig a föld alá telepítette nukleáris programjának építményeit, és nemrég földalatti légibázist is létrehozott.

Piszkos közelharc

A föld alatti hadviselés további hadszíntere a szennyvízcsatornák rendszere. Az amerikai hadsereg szerint a több mint tízmilliós, úgynevezett „megavárosokban” a jövőben a csatornákban is folyik majd a harc. Az ilyen városok közé tartozik Szöul, Kinshasa és Lagos.

Amiben a föld alatti létesítmények más harcmodort követelnek meg, az a sok, keskeny útvonal, ahová nem férnek be a négy méter széles, és légszennyező harci járművek. A katonáknak ezért maguknak kell cipelniük a fegyvert, a lőszert, a gyógyszert és a sebesülteket is.

Ezeken a helyeken általában sötét van és rossz a szellőzésük is, a lőporszag gyorsan betölti a teret. A zajok hangosabbak a zárt térben, és gyengén teljesítenek a katonai rádiók is.

Video: dél-koreai és amerikai katonák rohannak le egy imitációs föld alatti nukleáris komplexumot

Az amerikai hadsereg, amely 2019-ben adta ki a föld alatti harcról szóló útmutatóját, Dél-Koreában gyakorlatozik, mert előfordulhat, hogy barlangokba és föld alatti komplexumokba rejtett észak-koreai tömegpusztító fegyverek után kell majd kutatnia.

Föld alatti harcra tanítják a brit, a francia és más NATO-országok katonáit, de még az ausztrálokat is – írja a Popuplar Mechanics.

A katonákat például légtisztító maszkokkal, kalapácsokkal, plazmavágóval és nagykaliberű fegyverekkel látják el, hogy át tudják törni föld alatti bezárt ajtókat, kapukat és más akadályokat.

Amerikai katonák motorizált – kerekeken gördülő – pajzsokkal is kísérleteznek, olyan helyzetekre készülve, amikor nincs más fedezék a golyózáporban és speciális lépésszámlálókkal szolgáltatnak adatokat a parancsnokoknak arról, milyen messze jutottak előre egy alagútrendszerben a katonáik.

Kép: kerekes pajzsokat tesztelnek a Warrior Shield, dél-koreai föld alatti gyakorlaton résztvevő amerikai katonák.

És: a föld alatt is megjelennek a drónok (de ezek néha kerekeken haladnak, mint az amerikai hadsereg DARPA nevű felderítő és robbanótöltetet elhelyező távirányítású eszköze). A következő lépés bizonyos fajta autonómiát adni az eszközöknek – bár ez ellentmondásos téma.

Címlapról ajánljuk
„Közük nem volt a meccshez” – értékelések az Ukrajna elleni vereség után

„Közük nem volt a meccshez” – értékelések az Ukrajna elleni vereség után

A kapus Tóth Balázs szerint kicsalogatták az ukránok a magyar védőket a győztes góljuk előtt, de szomorkodni nincs idő, 3 nap múlva Észak-Írországban pályára kell lépni. Szoboszlai Dominik csapatkapitány úgy látja, a meccs végi balhé benne van a fociban, az ukránoknak ráadásul szerinte nem sok közük volt a találkozóhoz. Marco Rossi szövetségi kapitány szerint egyszerűen a két évvel ezelőtti Európa-bajnokság óta a válogatott balszerencsés.

Polgár Judit az InfoRádióban: ki vagyunk szolgáltatva a mesterséges intelligenciának

A kritikus gondolkodás áll a 12. Polgár Judit Világsakkfesztivál középpontjában. Az eseményt most szombaton rendezik meg a Magyar Nemzeti Galériában. Az InfoRádióban Polgár Judit beszélt a rendezvényről, és a tudatos gondolkodás szükségességéről
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Erős napja volt az amerikai tőzsdéknek

Erős napja volt az amerikai tőzsdéknek

A befektetők ma is elsősorban az iráni fejleményekre és az amerikai kamatpályával kapcsolatos várakozások alakulására figyelhetnek. A kötvénypiacon tovább fokozódott a feszültség: a 10 éves amerikai állampapír hozama 2007 óta nem látott szintre emelkedett, miközben a 30 éves hozam is tovább kapaszkodott. A hozamemelkedést a Fed szigorúbb hangvétele, az iráni háború miatt tartósan magas energiaárak és a vártnál erősebb gazdasági adatok egyaránt fűtik. Ma kisebb emelkedés látszott Európa tőzsdéin, és az Egyesült Államokban is optimista hangulatban telt a kereskedés. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×