Infostart.hu
eur:
389.24
usd:
335.91
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A BelTa fehérorosz állami hírügynökség által 2022. december 30-án közreadott kép egy SZ-300-as ukrán rakéta maradványáról egy szántóföldön a fehéroroszországi Harbaha település közelében december 29-én. A minszki védelmi minisztérium közölte, hogy a fehérorosz légvédelem lőtte le az ukrán rakétát.MTI/EPA/BELTA/Vadzim Yakubionak
Nyitókép: MTI/EPA/BELTA/Vadzim Yakubionak

Csehország légi fölényt akar elérni Ukrajnában Kijev számára, már harci gépekben is gondolkoznak

Két KUB légelhárító rendszert szállítanak Csehországból Ukrajnába a rendszerhez tartozó rakétákkal együtt. Egy nemrég megjelent közvéleménykutatás eredménye arra mutat rá, hogy a cseh lakosság több mint fele nem ért egyet az Ukrajnának nyújtott támogatással, azt ugyanis túlzónak tartja.

Petr Pavel cseh köztársasági elnök – aki 2015 és 2018 között Brüsszelben a NATO Katonai Bizottságának elnöki tisztségét is betöltötte – úgy fogalmazott a rádióinterjúban, hogy minden katonai konfliktusban a siker egyik kulcsfontosságú tényezője a légi fölény. Az államfő szerint ezért elengedhetetlen, hogy Ukrajnának elég légvédelmi rendszere és harci repülője legyen. Csehország pedig mindezek elérésében támogatja az oroszok által megtámadott országot.

"Két KUB légvédelmi rendszert adunk Ukrajnának a rendszerhez tartozó rakétákkal együtt, melyeket az ukrán hadsereg azonnal bevethet, hiszen kezelésük számukra nem ismeretlen, mivel szovjet gyártmányról van szó" – jegyezte meg Petr Pavel. "Itt az idő azon is elgondolkodni, hogy Csehország ne ajándékozzon-e L-159 típusú, cseh gyártmányú harci gépeket is Ukrajnának" – tette hozzá, és arra emlékeztetett, hogy Csehország már eddig is mintegy száz harckocsit és nagyjából ugyanennyi más harcjárművet szállított a háborúba.

A cseh elnök véleménye szerint a nyugati országok eddig visszafogottak voltak a harci gépek átadásában. Az sem mellékes, hogy a szükséges személyzet felkészítése nagyon időigényes, mert a gépek különféle titkos rendszerekkel felszereltek.

"A szövetség országai nem szeretnék, ha ezek a rendszerek orosz kézbe kerülnének”

– szögezte le. Petr Pavel szerint Ukrajna számára most az a legfontosabb, hogy megfelelő számú harckocsit, harcjárművet és megfelelő mennyiségű lőszert szerezzen be. Az államfő hangsúlyozta, "Csehország mindent megtesz annak érdekében, hogy ebben segítséget nyújtson az ukránoknak."

A csehek véleménye a háborúról

Ezt a segítségnyújtást azonban egyre kevesebben nézik jó szemmel Csehországban. A CVVM közvéleménykutató-ügynökség szerdán nyilvánosságra hozott felmérése szerint a cseh lakosság több mint fele – 51 százaléka – nem ért egyet az Ukrajnának nyújtott támogatással, azt ugyanis túlzónak tartja. Az idén februárban és márciusban elvégzett kutatás arra is rámutat, hogy a válaszadók nagyjából 59 százaléka érdeklődik jelenleg az ukrajnai fejlemények iránt, ami 19 százalékponttal alacsonyabb, mint tavaly tavasszal, az ukrajnai orosz invázió kezdete után.

A 2014 óta tartó hosszú távú összehasonlításban azonban ez még mindig a harmadik legmagasabb arány, a második legmagasabbat 2014 márciusában, az ukrajnai tömegtüntetések és Viktor Janukovics oroszbarát elnök megbuktatása után regisztrálták – állapította meg a felmérés.

Az eredményekből az is kiderül, hogy a csehek több mint 79 százaléka tartja az ukrajnai helyzetet a világbékét fenyegető veszélynek. Ugyanakkor a felmérés szerint a megkérdezettek több mint 44 százaléka egyetért a kormány azon intézkedéseivel, hogy támogassa Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×