Infostart.hu
eur:
363.68
usd:
308.48
bux:
140395.38
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
A BelTa fehérorosz állami hírügynökség által 2022. december 30-án közreadott kép egy SZ-300-as ukrán rakéta maradványáról egy szántóföldön a fehéroroszországi Harbaha település közelében december 29-én. A minszki védelmi minisztérium közölte, hogy a fehérorosz légvédelem lőtte le az ukrán rakétát.MTI/EPA/BELTA/Vadzim Yakubionak
Nyitókép: MTI/EPA/BELTA/Vadzim Yakubionak

Csehország légi fölényt akar elérni Ukrajnában Kijev számára, már harci gépekben is gondolkoznak

Két KUB légelhárító rendszert szállítanak Csehországból Ukrajnába a rendszerhez tartozó rakétákkal együtt. Egy nemrég megjelent közvéleménykutatás eredménye arra mutat rá, hogy a cseh lakosság több mint fele nem ért egyet az Ukrajnának nyújtott támogatással, azt ugyanis túlzónak tartja.

Petr Pavel cseh köztársasági elnök – aki 2015 és 2018 között Brüsszelben a NATO Katonai Bizottságának elnöki tisztségét is betöltötte – úgy fogalmazott a rádióinterjúban, hogy minden katonai konfliktusban a siker egyik kulcsfontosságú tényezője a légi fölény. Az államfő szerint ezért elengedhetetlen, hogy Ukrajnának elég légvédelmi rendszere és harci repülője legyen. Csehország pedig mindezek elérésében támogatja az oroszok által megtámadott országot.

"Két KUB légvédelmi rendszert adunk Ukrajnának a rendszerhez tartozó rakétákkal együtt, melyeket az ukrán hadsereg azonnal bevethet, hiszen kezelésük számukra nem ismeretlen, mivel szovjet gyártmányról van szó" – jegyezte meg Petr Pavel. "Itt az idő azon is elgondolkodni, hogy Csehország ne ajándékozzon-e L-159 típusú, cseh gyártmányú harci gépeket is Ukrajnának" – tette hozzá, és arra emlékeztetett, hogy Csehország már eddig is mintegy száz harckocsit és nagyjából ugyanennyi más harcjárművet szállított a háborúba.

A cseh elnök véleménye szerint a nyugati országok eddig visszafogottak voltak a harci gépek átadásában. Az sem mellékes, hogy a szükséges személyzet felkészítése nagyon időigényes, mert a gépek különféle titkos rendszerekkel felszereltek.

"A szövetség országai nem szeretnék, ha ezek a rendszerek orosz kézbe kerülnének”

– szögezte le. Petr Pavel szerint Ukrajna számára most az a legfontosabb, hogy megfelelő számú harckocsit, harcjárművet és megfelelő mennyiségű lőszert szerezzen be. Az államfő hangsúlyozta, "Csehország mindent megtesz annak érdekében, hogy ebben segítséget nyújtson az ukránoknak."

A csehek véleménye a háborúról

Ezt a segítségnyújtást azonban egyre kevesebben nézik jó szemmel Csehországban. A CVVM közvéleménykutató-ügynökség szerdán nyilvánosságra hozott felmérése szerint a cseh lakosság több mint fele – 51 százaléka – nem ért egyet az Ukrajnának nyújtott támogatással, azt ugyanis túlzónak tartja. Az idén februárban és márciusban elvégzett kutatás arra is rámutat, hogy a válaszadók nagyjából 59 százaléka érdeklődik jelenleg az ukrajnai fejlemények iránt, ami 19 százalékponttal alacsonyabb, mint tavaly tavasszal, az ukrajnai orosz invázió kezdete után.

A 2014 óta tartó hosszú távú összehasonlításban azonban ez még mindig a harmadik legmagasabb arány, a második legmagasabbat 2014 márciusában, az ukrajnai tömegtüntetések és Viktor Janukovics oroszbarát elnök megbuktatása után regisztrálták – állapította meg a felmérés.

Az eredményekből az is kiderül, hogy a csehek több mint 79 százaléka tartja az ukrajnai helyzetet a világbékét fenyegető veszélynek. Ugyanakkor a felmérés szerint a megkérdezettek több mint 44 százaléka egyetért a kormány azon intézkedéseivel, hogy támogassa Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben.

Címlapról ajánljuk

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Kitart a jó hangulat a tőzsdéken, a hazai részvénypiacot a Tisza kétharmada mozgatja

Kitart a jó hangulat a tőzsdéken, a hazai részvénypiacot a Tisza kétharmada mozgatja

Alapvetően jó a hangulat a nemzetközi tőkepiacokon, a befektetők azt árazzák, hogy áttörés jöhet az amerikai-iráni tárgyalásokban a Hormuzi-szorossal kapcsolatban. Ez alapvetően javította a nemzetközi befektetői közösség kockázatvállalási hajlandóságát, de nagyot mentek tegnap az amerikai technológiai részvények is, ami a szélesebb piacok számára is lendületet adott. Az ázsiai tőzsdéken emelkedéseket lehetett látni reggel, míg Európában kis mozgásokkal indul a nap. A magyar tőzsdén még mindig a Tisza párt kétharmados győzelme mozgatja az árfolyamokat, míg hétfőn a blue-chipek emelkedtek nagyot, azokban kedden már kisebb korrekció volt, ma pedig ismét emelkedés van, erősödnek a hazai blue chipek, felpattan a 4iG és az Opus. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×