Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
A BelTa fehérorosz állami hírügynökség által 2022. december 30-án közreadott kép egy SZ-300-as ukrán rakéta maradványáról egy szántóföldön a fehéroroszországi Harbaha település közelében december 29-én. A minszki védelmi minisztérium közölte, hogy a fehérorosz légvédelem lőtte le az ukrán rakétát.MTI/EPA/BELTA/Vadzim Yakubionak
Nyitókép: MTI/EPA/BELTA/Vadzim Yakubionak

Csehország légi fölényt akar elérni Ukrajnában Kijev számára, már harci gépekben is gondolkoznak

Két KUB légelhárító rendszert szállítanak Csehországból Ukrajnába a rendszerhez tartozó rakétákkal együtt. Egy nemrég megjelent közvéleménykutatás eredménye arra mutat rá, hogy a cseh lakosság több mint fele nem ért egyet az Ukrajnának nyújtott támogatással, azt ugyanis túlzónak tartja.

Petr Pavel cseh köztársasági elnök – aki 2015 és 2018 között Brüsszelben a NATO Katonai Bizottságának elnöki tisztségét is betöltötte – úgy fogalmazott a rádióinterjúban, hogy minden katonai konfliktusban a siker egyik kulcsfontosságú tényezője a légi fölény. Az államfő szerint ezért elengedhetetlen, hogy Ukrajnának elég légvédelmi rendszere és harci repülője legyen. Csehország pedig mindezek elérésében támogatja az oroszok által megtámadott országot.

"Két KUB légvédelmi rendszert adunk Ukrajnának a rendszerhez tartozó rakétákkal együtt, melyeket az ukrán hadsereg azonnal bevethet, hiszen kezelésük számukra nem ismeretlen, mivel szovjet gyártmányról van szó" – jegyezte meg Petr Pavel. "Itt az idő azon is elgondolkodni, hogy Csehország ne ajándékozzon-e L-159 típusú, cseh gyártmányú harci gépeket is Ukrajnának" – tette hozzá, és arra emlékeztetett, hogy Csehország már eddig is mintegy száz harckocsit és nagyjából ugyanennyi más harcjárművet szállított a háborúba.

A cseh elnök véleménye szerint a nyugati országok eddig visszafogottak voltak a harci gépek átadásában. Az sem mellékes, hogy a szükséges személyzet felkészítése nagyon időigényes, mert a gépek különféle titkos rendszerekkel felszereltek.

"A szövetség országai nem szeretnék, ha ezek a rendszerek orosz kézbe kerülnének”

– szögezte le. Petr Pavel szerint Ukrajna számára most az a legfontosabb, hogy megfelelő számú harckocsit, harcjárművet és megfelelő mennyiségű lőszert szerezzen be. Az államfő hangsúlyozta, "Csehország mindent megtesz annak érdekében, hogy ebben segítséget nyújtson az ukránoknak."

A csehek véleménye a háborúról

Ezt a segítségnyújtást azonban egyre kevesebben nézik jó szemmel Csehországban. A CVVM közvéleménykutató-ügynökség szerdán nyilvánosságra hozott felmérése szerint a cseh lakosság több mint fele – 51 százaléka – nem ért egyet az Ukrajnának nyújtott támogatással, azt ugyanis túlzónak tartja. Az idén februárban és márciusban elvégzett kutatás arra is rámutat, hogy a válaszadók nagyjából 59 százaléka érdeklődik jelenleg az ukrajnai fejlemények iránt, ami 19 százalékponttal alacsonyabb, mint tavaly tavasszal, az ukrajnai orosz invázió kezdete után.

A 2014 óta tartó hosszú távú összehasonlításban azonban ez még mindig a harmadik legmagasabb arány, a második legmagasabbat 2014 márciusában, az ukrajnai tömegtüntetések és Viktor Janukovics oroszbarát elnök megbuktatása után regisztrálták – állapította meg a felmérés.

Az eredményekből az is kiderül, hogy a csehek több mint 79 százaléka tartja az ukrajnai helyzetet a világbékét fenyegető veszélynek. Ugyanakkor a felmérés szerint a megkérdezettek több mint 44 százaléka egyetért a kormány azon intézkedéseivel, hogy támogassa Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben.

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×