Infostart.hu
eur:
388.65
usd:
334.79
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája a moszkvai Megváltó Jézus-székesegyházban tartott ortodox húsvéti istentiszteleten a 2023. április 16-ra virradó éjjel. A görögkeleti egyházak a Juliánus-naptár szerint számolják ki, mikor van a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap, ezért az ortodox húsvét többnyire nem esik egybe a katolikusok és protestánsok feltámadási ünnepével.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Vaganov

Tiltólistás lett Csehországban Kirill pátriárka

Kirill orosz pátriárka az első személy, akit a prágai kormány Csehország nemzeti szankciós listájára helyezett az Ukrajna elleni invázió támogatása miatt – jelentette be a cseh külügyminisztérium. Közben Petr Pavel cseh államfő Zuzana Čaputová szlovák államfővel közösen Kijevbe látogatott.

Csehország az Ukrajnában kirobbant háború kezdete óta ígérte, hogy saját szankciós listát készít, amely szigorúbb lesz, mint az Európai Unió által felállított lista.

Az első személy, akit a prágai kormány Csehország nemzeti szankciós listájára helyezett az Ukrajna elleni invázió támogatása miatt, az nem más, mint Kirill orosz pátriárka. „Vlagyimir Mihajlovics Gungyajev, azaz Kirill pátriárka ukrajnai háborút támogató gyakori nyilvános szereplései, az orosz katonák által ott elkövetett atrocitások igazolása mind olyan egyértelmű bizonyítékok, amelyek miatt a szankciós listára került az ortodox püspök” – tájékoztatott Jan Lipavský cseh külügyminiszter, aki személyesen javasolta a kormánynak a listára való felvételt.

Nemzeti büntetőintézkedések kiszabását az emberi jogokat súlyosan megsértő természetes és jogi személyek ellen Csehországban az úgynevezett Magnyitszkij-törvény teszi lehetővé, amelyet tavaly nyáron fogadott el a cseh parlament, és amely január elején lépett életbe. „Örülök, hogy a Cseh Köztársaságnak visszatér az önbizalma, s hogy a külpolitikánk előtérbe helyezi az emberi jogokat” – fogalmazott a cseh diplomácia vezetője, majd hozzátette:

„A törvény alapján a cseh hatóságok most megtilthatják Kirill pátriárkának a Csehországba való beutazást, illetve elkobozhatják az esetleg Csehországban lévő vagyonát.”

Csehország a nemzeti listával az Európai Unió szankciós listáját bővíti. Kirill pátriárka több ország szankciós listáján is szerepel. Ukrajnán és most már Csehországon kívül az Egyesült Királyság, Kanada és Litvánia is szankciós listára tette az egyházi vezetőt.

Az ukránokkal való szolidaritás jeléül Petr Pavel cseh köztársasági elnök Zuzana Čaputová szlovák államfővel közösen pénteken Kijevbe látogatott. Petr Pavelnek, akit idén márciusban iktattak be a Cseh Köztársaság elnöki tisztségébe, ez az első ukrajnai útja. Čaputová tavaly májusban már járt Kijevben. A két államfő szigorú biztonsági intézkedések közepette egy Lengyelországból induló vonattal érkezett az ukrán fővárosba, ahol találkoznak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Előtte azonban felkeresték Borogyanka városát, amelyet az orosz csapatok az invázió kezdetén elpusztítottak.

A cseh elnök Twitter-bejegyzésben azt írta, hogy látja a szabadság értékét, és nehéz azzal szembesülni, hogy az ukránok fizetik meg érte a legnagyobb árat. Egyúttal ígéretet tett arra, hogy Csehország és Szlovákia Ukrajna mögött áll. Petr Pavel azt is hangsúlyozta, hogy a Zuzana Čaputovával közös ukrajnai látogatása megerősíti a szlovák és a cseh államfő közötti kapcsolatok új korszakát, és örül, hogy első közös külföldi útjuk Kijevbe vezetett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×