Infostart.hu
eur:
389.5
usd:
335.93
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
MTI/EPA/Andy Rain
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Nem szabad összezúzni Oroszországot - meglepő helyről jött az intelem

Miközben Ukrajna és szövetségesei az orosz invázió egyéves évfordulójáról emlékeztek meg, Nagy-Britanniában Justin Welby Canterbury Érsek arra szólított fel, hogy „nem szabad összezúzni Oroszországot” a háború vége után – ami nem aratott osztatlan tetszést.

Nagy-Britannia Ukrajna egyik legelszántabb támogatója – kivéve talán, amikor saját vadászgépek azonnali átadásáról van szó. A szigetországban péntek 11 órára egyperces néma csendet hirdettek az Ukrajna elleni orosz invázió áldozataira emlékezve.

Az évfordulóhoz időzítve jelent meg az anglikán egyház vezető tekintélye, a Canterbury Érsek cikke, amelyben a háború lezárása utáni időkről is elmélkedett. Justin Welby azt írta, nem szabad hagyni, hogy „Oroszország olyanná váljon, mint 1919. után Németország... és hogy Ukrajnát nem szabad belekényszeríteni egy igazságtalan békébe”

A megjegyzés első felével arra utalt, hogy az I. Világháború után Németországra kényszerített feltételek és a súlyos háborús kártérítés olyan válságot okozott, amely megágyazott Hitler hatalomrajutásának. Nem, mintha az érsek Moszkva-párti lenne: azt is megjegyezte, hogy „továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát” és hogy „meg kell mutatnunk, hogy nem lehet büntetlenül agressziókat indítani”.

Viszont szerinte

Oroszországnak a háború után engedni kell a talpraállni és a foglalkozni kell a biztonsági kérdéseivel,

hogy ne ismételje meg, amit tett.

A Telegraph című lap olvasói – itt jelent meg a cikk - hiába többségükben hitű konzervatívok és anglikánok -, enyhén szólva nem fogadták kitörő örömmel vallási vezetőjük véleményét.

„Micsoda idióta megjegyzés... kár Welbyre pazarolni az időt” – írta egyikük. „Úgy beszél, mint egy választott politikus, olyan dolgokról, amikhez nagyon nincs meg a képzettsége. Inkább koncentráljon a gyors léptekben eltűnő keresztény vallásra” – így egy másik. „Szánalmas, woke, az ötödik hadoszlop tagja” – írta egy harmadik.

Közben Nagy-Britannia arra készült, hogy nagyobb hatótávolságú fegyvereket adjon át Ukrajnának és Rishi Sunak miniszterelnök sürgetni kezdte a nyugati szövetségeseket, hogy „mozogjanak gyorsabban” a Kijevnek adott segítséggel. Sunak a pénteki virtuális G7-es csúcson arra készült, hogy felszólítja a többi nemzetközi vezetőt: ragadják meg a lehetőséget és segítsék Kijevet területe visszaszerzésében.

Közelmúltbeli Nagy-Britannia vizitje során Zelenszkij ukrán elnök emlékezetes módon sarokba szorította a brit kormányt, amikor vadászgépeket kért. Ezekre ködös ígéretet kapott, aztán olyan megjegyzések következtek, hogy „ez most nem praktikus”, „nincs még itt az ideje”.

Ben Wallace védelmi miniszter épp az inváziós évforduló napján zárta ki, hogy rövid időn belül harci gépeket küldjenek. Viszont azzal az ötlettel állt elő, hogy adjanak át NATO-konformmá tett MIG-29-eseket kelet-európai NATO-tagállamok, Nagy-Britannia pedig nekik küldi át hiánypótlás képpen saját gépeit. Itt a nehezen értelmezhető „backfill” kifejezést használta, amivel elkente azt, hogy az átadott Typhoon-gépek az adakozó tagállamok tulajdonába mennének-e át vagy sem. Közben Tony Blair volt brit miniszterelnök megjegyezte: Ukrajnában csak akkor lesz tárgyalásos béke, ha bebizonyítják az orosz vezetésnek, hogy nem nyerhet.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×