eur:
411.28
usd:
393.1
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
MTI/EPA/Andy Rain
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Nem szabad összezúzni Oroszországot - meglepő helyről jött az intelem

Miközben Ukrajna és szövetségesei az orosz invázió egyéves évfordulójáról emlékeztek meg, Nagy-Britanniában Justin Welby Canterbury Érsek arra szólított fel, hogy „nem szabad összezúzni Oroszországot” a háború vége után – ami nem aratott osztatlan tetszést.

Nagy-Britannia Ukrajna egyik legelszántabb támogatója – kivéve talán, amikor saját vadászgépek azonnali átadásáról van szó. A szigetországban péntek 11 órára egyperces néma csendet hirdettek az Ukrajna elleni orosz invázió áldozataira emlékezve.

Az évfordulóhoz időzítve jelent meg az anglikán egyház vezető tekintélye, a Canterbury Érsek cikke, amelyben a háború lezárása utáni időkről is elmélkedett. Justin Welby azt írta, nem szabad hagyni, hogy „Oroszország olyanná váljon, mint 1919. után Németország... és hogy Ukrajnát nem szabad belekényszeríteni egy igazságtalan békébe”

A megjegyzés első felével arra utalt, hogy az I. Világháború után Németországra kényszerített feltételek és a súlyos háborús kártérítés olyan válságot okozott, amely megágyazott Hitler hatalomrajutásának. Nem, mintha az érsek Moszkva-párti lenne: azt is megjegyezte, hogy „továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát” és hogy „meg kell mutatnunk, hogy nem lehet büntetlenül agressziókat indítani”.

Viszont szerinte

Oroszországnak a háború után engedni kell a talpraállni és a foglalkozni kell a biztonsági kérdéseivel,

hogy ne ismételje meg, amit tett.

A Telegraph című lap olvasói – itt jelent meg a cikk - hiába többségükben hitű konzervatívok és anglikánok -, enyhén szólva nem fogadták kitörő örömmel vallási vezetőjük véleményét.

„Micsoda idióta megjegyzés... kár Welbyre pazarolni az időt” – írta egyikük. „Úgy beszél, mint egy választott politikus, olyan dolgokról, amikhez nagyon nincs meg a képzettsége. Inkább koncentráljon a gyors léptekben eltűnő keresztény vallásra” – így egy másik. „Szánalmas, woke, az ötödik hadoszlop tagja” – írta egy harmadik.

Közben Nagy-Britannia arra készült, hogy nagyobb hatótávolságú fegyvereket adjon át Ukrajnának és Rishi Sunak miniszterelnök sürgetni kezdte a nyugati szövetségeseket, hogy „mozogjanak gyorsabban” a Kijevnek adott segítséggel. Sunak a pénteki virtuális G7-es csúcson arra készült, hogy felszólítja a többi nemzetközi vezetőt: ragadják meg a lehetőséget és segítsék Kijevet területe visszaszerzésében.

Közelmúltbeli Nagy-Britannia vizitje során Zelenszkij ukrán elnök emlékezetes módon sarokba szorította a brit kormányt, amikor vadászgépeket kért. Ezekre ködös ígéretet kapott, aztán olyan megjegyzések következtek, hogy „ez most nem praktikus”, „nincs még itt az ideje”.

Ben Wallace védelmi miniszter épp az inváziós évforduló napján zárta ki, hogy rövid időn belül harci gépeket küldjenek. Viszont azzal az ötlettel állt elő, hogy adjanak át NATO-konformmá tett MIG-29-eseket kelet-európai NATO-tagállamok, Nagy-Britannia pedig nekik küldi át hiánypótlás képpen saját gépeit. Itt a nehezen értelmezhető „backfill” kifejezést használta, amivel elkente azt, hogy az átadott Typhoon-gépek az adakozó tagállamok tulajdonába mennének-e át vagy sem. Közben Tony Blair volt brit miniszterelnök megjegyezte: Ukrajnában csak akkor lesz tárgyalásos béke, ha bebizonyítják az orosz vezetésnek, hogy nem nyerhet.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×