A tartalékosokat hívják be a Vlagyimir Putyin által aláírt rendelet nyomán – az orosz elnök érvelése szerint azért, hogy megvédjék a hazát, Oroszország biztonságát és területi egységét, valamint „a felszabadított területek” lakosságát. Putyin szerint a „pszeudo-értékeit” hangsúlyozó Nyugat végső soron „szét akarja szakítani és meg akarja semmisíteni Oroszországot, fegyverévé tette a russzofóbiát és szándékosan táplálta az Oroszország elleni gyűlöletet, az ukrán népből pedig ágyútölteléket csinált”.

A döntés értelmében – ahogy fogalmazott – a behívottak az ukrajnai „különleges katonai művelet” tapasztalatait figyelembe véve mindenképp további kiképzést kapnak. Mindezt azután jelentette be, hogy Ukrajna szeptemberi villámhadművelete nyomán – melyben megfutamította az orosz erőket az észak-keleti Harkiv régióból – Oroszországban nyíltan elkezdték bírálni a katonai vezetést, és Putyinon is egyre nagyobb volt a nyomás a teljes mozgósításra.

Putyin még érvként hozta fel, hogy „Oroszországnak nincs erkölcsi joga a hóhér kezére adni” a hozzá közel álló embereket – vagyis a luganszki és donyecki, csak általa elismert „népköztársaságok” lakosait, akik ellen szerinte az ukránok népirtást követtek el.

A Kreml oldalán már megjelent rendelet szerint a katonai szolgálatra behívott állampolgárok a szerződéses katonák státuszát élvezik majd. Halaszthatják a bevonulást azok esetében, akik a katonai-ipari komplexum szervezeteiben dolgoznak. A szerződés értelmében nem lesz elbocsátás a szolgálatból; csak azokat elengedik el, akik egészségügyi okokból, életkoruk vagy bírósági ítélet miatt nem tudják ellátni feladataikat.

Az utóbbi időben a nacionalisták és háborúpárti bloggerek által élesen bírált, Putyin által félretolt Szergej Sojgu védelmi miniszter jelentette be, hogy 300 ezer orosz állampolgárt érint majd a döntés, de azt állította, hogy nem szándékoznak diákokat behívni és nem küldik a már most sorkatonai szolgálatukat teljesítőket a háborús övezetbe. (Ilyet korábban is ígértek, de később kiderült: a hadsereg mégis bevetett sorkatonákat Ukrajnában).

A mozgósításra utalt, hogy egy nappal korábban az Orosz Állami Duma olyan törvényt fogadott el, ami szigorította a háborús katonai szolgálat során kiszabható büntetéseket – például a parancsmegtagadásért, az ellenségnek való megadásért, a fosztogatásért. Aki nem jelenik meg mozgósítás idején a sorozáson, azt 10 év börtönnel lehet például sújtani.

A BBC-nek reggel nyilatkozó Szergej Markov volt orosz parlamenti képviselő, politológus, Vlagyimir Putyin korábbi közeli tanácsadója

nyíltan nukleáris háborúval fenyegette meg a Nyugatot.

Az interjúban dühösen hangoztatta, hogy elsősorban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia felelős a háborúért és háborúzik valójában az ukránok felhasználásával Oroszország ellen.

Közben a két donbászi köztársaság és a háború során elfoglalt Herszon és részben elfoglalt Zaporizsje régió Moszkva-barát vezetői gyors ütemben népszavazást akarnak tartani az Oroszországhoz történő csatlakozásról. A régiók kooptálása után Moszkva azt mondhatja, hogy az azokat visszafoglalni próbáló ukránok már az ő területét támadják, ami eszkalálhatja a háborút.

A témáról szólt bővebben az NKE docense, Kaiser Ferenc is az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az ukrajnai háborúról a közelmúltban Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában: