Infostart.hu
eur:
366.7
usd:
333.17
bux:
145087.09
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a nemzethez intézett televíziós beszédét nézi egy nő Moszkvában 2022. szeptember 21-én. Putyin bejelentette, hogy azonnali hatályú részleges mozgósítást rendel el, amelynek értelmében tartalékban lévő állampolgárokat vonnak hadkötelezettség alá Oroszországban. Szeptember 20-án négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazás megtartását kezdeményezte az Oroszországhoz történő csatlakozásról.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Tudósítónktól - Putyin bejelentése "nyílt nukleáris fenyegetés"

Részleges mozgósítást jelentett be Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna elleni invázió óta első, az ország lakosságához intézett beszédében. Putyin szerint a Nyugat hegemóniatörekvéseit próbálják így megakadályozni. Közben négy megszállt régióban „elcsatolási népszavazásokat” terveznek tartani.

A tartalékosokat hívják be a Vlagyimir Putyin által aláírt rendelet nyomán – az orosz elnök érvelése szerint azért, hogy megvédjék a hazát, Oroszország biztonságát és területi egységét, valamint „a felszabadított területek” lakosságát. Putyin szerint a „pszeudo-értékeit” hangsúlyozó Nyugat végső soron „szét akarja szakítani és meg akarja semmisíteni Oroszországot, fegyverévé tette a russzofóbiát és szándékosan táplálta az Oroszország elleni gyűlöletet, az ukrán népből pedig ágyútölteléket csinált”.

A döntés értelmében – ahogy fogalmazott – a behívottak az ukrajnai „különleges katonai művelet” tapasztalatait figyelembe véve mindenképp további kiképzést kapnak. Mindezt azután jelentette be, hogy Ukrajna szeptemberi villámhadművelete nyomán – melyben megfutamította az orosz erőket az észak-keleti Harkiv régióból – Oroszországban nyíltan elkezdték bírálni a katonai vezetést, és Putyinon is egyre nagyobb volt a nyomás a teljes mozgósításra.

Putyin még érvként hozta fel, hogy „Oroszországnak nincs erkölcsi joga a hóhér kezére adni” a hozzá közel álló embereket – vagyis a luganszki és donyecki, csak általa elismert „népköztársaságok” lakosait, akik ellen szerinte az ukránok népirtást követtek el.

A Kreml oldalán már megjelent rendelet szerint a katonai szolgálatra behívott állampolgárok a szerződéses katonák státuszát élvezik majd. Halaszthatják a bevonulást azok esetében, akik a katonai-ipari komplexum szervezeteiben dolgoznak. A szerződés értelmében nem lesz elbocsátás a szolgálatból; csak azokat elengedik el, akik egészségügyi okokból, életkoruk vagy bírósági ítélet miatt nem tudják ellátni feladataikat.

Az utóbbi időben a nacionalisták és háborúpárti bloggerek által élesen bírált, Putyin által félretolt Szergej Sojgu védelmi miniszter jelentette be, hogy 300 ezer orosz állampolgárt érint majd a döntés, de azt állította, hogy nem szándékoznak diákokat behívni és nem küldik a már most sorkatonai szolgálatukat teljesítőket a háborús övezetbe. (Ilyet korábban is ígértek, de később kiderült: a hadsereg mégis bevetett sorkatonákat Ukrajnában).

A mozgósításra utalt, hogy egy nappal korábban az Orosz Állami Duma olyan törvényt fogadott el, ami szigorította a háborús katonai szolgálat során kiszabható büntetéseket – például a parancsmegtagadásért, az ellenségnek való megadásért, a fosztogatásért. Aki nem jelenik meg mozgósítás idején a sorozáson, azt 10 év börtönnel lehet például sújtani.

A BBC-nek reggel nyilatkozó Szergej Markov volt orosz parlamenti képviselő, politológus, Vlagyimir Putyin korábbi közeli tanácsadója

nyíltan nukleáris háborúval fenyegette meg a Nyugatot.

Az interjúban dühösen hangoztatta, hogy elsősorban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia felelős a háborúért és háborúzik valójában az ukránok felhasználásával Oroszország ellen.

Közben a két donbászi köztársaság és a háború során elfoglalt Herszon és részben elfoglalt Zaporizsje régió Moszkva-barát vezetői gyors ütemben népszavazást akarnak tartani az Oroszországhoz történő csatlakozásról. A régiók kooptálása után Moszkva azt mondhatja, hogy az azokat visszafoglalni próbáló ukránok már az ő területét támadják, ami eszkalálhatja a háborút.

A témáról szólt bővebben az NKE docense, Kaiser Ferenc is az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az ukrajnai háborúról a közelmúltban Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Itt az Nvidia nagy napja - egyre csúnyább, ami a tőzsdéken megy

Itt az Nvidia nagy napja - egyre csúnyább, ami a tőzsdéken megy

Mozgalmas napjuk van ma a befektetőknek, itthon közzétette kamatdöntését az MNB, külföldön pedig az Nvidia negyedéves gyorsjelentését várják a piacok, ami az amerikai tőzsdék zárása után érkezik. Hétfőn jelentős esésekkel zártak az amerikai tőzsdék a techrészvények vezetésével, ma reggel többnyire estek az ázsiai piacok, és lefelé vették az irányt az európai indexek is. Az amerikai indexek aztán ráerősítettek a rossz hangulatra, magukkal rántva az európai indexeket, masszív mínuszokat lehetett látni a zárásban. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) hálózatának leállásáról szóló hírek tovább erősítették az ország technológiai infrastruktúrájának stabilitásával kapcsolatos aggodalmakat, ezek a hírek szintén hozzájárulnak a tőzsdei eséshez.     A magyar tőzsdén több blue chip körül is voltak izgalmas hírek: a Richter jelentős felvásárlást jelentett be, a Magyar Telekom közölte, hogy nem hajtja végre 2027-ben az inflációkövető díjkorrekciót, az OTP-re pedig több célárcsökkentés érkezett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×