Infostart.hu
eur:
383.84
usd:
332.84
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
Nyitókép: Pixabay

Réges-régen nem fogyott ilyen rosszul a sör az északi szomszédunknál

Tavaly 120 korsó volt az egy főre jutó sörfogyasztás Szlovákiában – a legalacsonyabb az elmúlt 30 évben.

A Szlovák Statisztikai Hivatal a sörfogyasztást vizsgáló éves jelentésében rámutatott, hogy 2021-ben 60,2 liter volt a sörfogyasztás, 17 korsóval kevesebb, mint 2020-ban, ez éves szinten 12 százalékos csökkenést jelent. 1990-ben fogyott a legtöbb sör az országban, 96 liter fejenként, aztán bő 25 éven át fokozatosan csökkent. Éppen a járvány előtti évben kezdett növekedni ismét, akkor 70 liter volt az éves sörfogyasztás.

Európában 2020-ban Csehország volt a listavezető 135 literrel, majd Ausztria és Németország következett 100, illetve 95 literrel, Szlovákia csak a 10. volt. Tavaly az ötödével kevesebb sört hoztak be Szlovákiába, mint egy évvel korábban: 141 millió liter sört és 10 millió alkoholmentes sört. Az import több mint háromnegyede Csehországból származott, utána a Lengyelországban, Magyarországon, Németországban és Hollandiában gyártott sörök következtek.

Tavaly országos átlagban 1 euró 33 centbe került fél liter tízes csapolt sör, tíz évvel ezelőtt még csak 90 centbe. Viszont

az üveges 10-es és 12-es sör ára szinte változatlan.

Az Eurostat adatai szerint Európában a legnagyobb gyártó 2020-ban Németország, Lengyelország, Spanyolország és Hollandia volt. A kimutatás szerint a legkevesebb sör a mediterrán országokban fogy Európában: Görögországban, Olaszországban és Franciaországban.

A Szlovákiai Sör- és Malátagyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója úgy tájékoztatott, hogy a sör több munkahelyet hoz létre, mint más ágazatok. Vladimír Machalík elmondta, hogy a The Brewers of Europe adatai szerint a sörhöz kötődő munkahelyek 95 százaléka nem a sörgyárakban van. Egy sörgyári állás további egy munkahelyet teremt a mezőgazdaságban, egyet a kiskereskedelemben, kettőt a forgalmazóknál és hármat a vendéglátásban. Arányait tekintve kétszer annyit, mint az autóipar, ahol egy autógyári munkahely létrehozása további 3-4 állás létrejöttét eredményezi. Az egész gazdaságot tekintve egy sörgyári munkahely összességében 17 további munkahelyet jelent.

„Sem Európában, sem Szlovákiában továbbra sem érte el a járvány előtti szintet a söreladás.

A sör fogyasztása sok esetben a vendéglátóhelyekhez és különféle rendezvényekhez kötődik, ezért a gyártók, a vendéglátósok és a fesztiválszervezők is abban bíznak, hogy idén legalább már megközelíti a járvány előtti szintet a fogyasztás” – tette hozzá Machalík.

2021-ben az európai vendéglátóhelyeken 35 százalékkal kevesebb sör fogyott, mint 2019-ben – áll a The Brewers of Europe összegzésében. A visszaesést csak részben pótolta a bolti eladás, 2021-ben még mindig 28 milliárd hektoliterrel kevesebb sör fogyott Európában, mint a járvány előtt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor húsvéthétfő reggel sajtótájékoztatót tartott Kiskundorozsmán, a Török Áramlat gázvezeték magyar szakaszának a kezdetén. A miniszterelnök ellenőrizte az infrastruktúrát, miután vasárnap robbanóanyagot találtak a gázvezeték szerbiai szakaszánál.

Húsvéthétfő – egy nap életigenlésről, vízről, haddelhaddról, termékensyégről és egy nagy félreértésről

Immár kilenc éve, hogy négy nap most egyben munkaszünet a nagypéntek piros betűs ünneppé tétele által, de a „kötelező pihenésnél” természetesen ez az ünnep is több, igaz, a „vallás” húsvétja után a hétfő már „a népé”. 1936-ban is az volt, a Kádár-korszakban is, hivatalos, törvény általi munkaszüneti nappá viszont mindössze az ezredforduló tája óta vált húsvéthétfőn. Úgyhogy adunk is rá néhány tippet, miután jól kilocsolkodtuk magunkat!
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

A megújuló technológiák ma már sok esetben piaci alapon is versenyképes alternatívát jelentenek, és ezzel együtt új lendületet kapott az energiaátmenet is. Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric Zrt. fenntarthatósági vezetője szerint a következő évek tempóját az is meghatározza majd, mennyire nő össze az energetika a digitalizációval, ugyanis a prosumer modell és a tömegesen megjelenő termelők miatt a rendszer egyre inkább adatvezérelt, automatizált irányítást igényel. A szakértőt többek között arról kérdeztük, mi jelenti ma Magyarországon a szűk keresztmetszet az elektrifikációban és a megújuló kapacitások bővülésében, hol jöhet a legnagyobb energiahatékonysági ugrás a következő években, és milyen pontokon ütköznek legélesebben a vállalati fenntarthatósági célok a költség- és megtérülési elvárásokkal? Feldmájer Benjamin kitért arra is, hogy a fenntarthatósági szempontok egyre inkább szabályozói oldalról is megjelennek, az Európai Unió például kivezeti az egyik legerősebb üvegházhatású gáznak számító SF6 használatát az energiaelosztásban is, ez pedig újabb alkalmazkodási kényszert jelent az iparági szereplők számára. A Schneider Electric épp ezért az SF6 helyett tisztított és sűrített levegőt használ az RM AirSeT kapcsolóberendezésekben.  Több éves fejlesztés eredményeképp pedig a környezetkímélőbb technológia a gyakorlatban az SF6-os megoldással azonos szintű teljesítményt nyújt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×