Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.69
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Covid-19 megelőzésére szolgáló Szputnyik V vakcinát adja be egy páciensnek egy ápoló egy moszkvai kórházban 2020. december 5-én. Oroszországban orvosok és tanárok ezrei jelentkeztek a mai napon kezdődött tömeges beoltásra.
Nyitókép: MTI/AP/Pavel Golovkin

Alacsony az átoltottság Oroszországban, de már az újraoltást készítik elő

Elkerülhetetlen a koronavírus elleni újraoltás – közölte az orosz elnöki szóvivő. Az Oroszországban és különösen Moszkvában brutálisan megugrott fertőzések miatt az orosz egészségügyi miniszter pedig arról beszélt: újraoltási programot dolgoznak ki.

Mennyi, az annyi? Mármint a Covid-19 antitestből? Ez az egyik vezető téma manapság az orosz interneten. Mindez valamennyire ironikus, mert az oroszok bizalmatlanok és csak kevesen oltatják be magukat – az átoltottság szintje júniusban 12 százalék körül járt. A közelmúltban még a Kreml is „a honfitársak körében elterjedt nihilizmust” okolta az alacsony oltási hajlandóságért. Közben viszont tombol az újabb Covid-hullám, átlagban 17 ezer napi új fertőzésről szólnak a kormányadatok.

Mihail Murasko egészségügyi miniszter már nem csak az oltások, de az újraoltás mellett is kampányol.

Hétfői tévéinterjújában egyszerre igyekezett rábírni a védőoltásra az embereket, amikor garantálta, hogy a Szputnyik V vakcina féléves védettséget ad a Covid-19 ellen. Ugyanakkor arra is utalt, hogy az első két adag nem lehet elég, az embereknek fel kell készülniük, hogy a jövőben is oltakozniuk kell. „Ha nyugodt a járványhelyzet, akkor csak évente, ha nem, akkor félévente”.

Hozzátette, hogy épp egy ilyen programot készítenek elő.

Az újraoltakozást sürgette a járvány újabb masszív hullámát átélő Moszkva alpolgármestere, a járványhelyzet kezelésével megbízott Anasztaszija Rakova.

„Én határozottam javaslom, hogy aki több mint féléve esett át a betegségen vagy féléve oltatta be magát, hogy megint vegye fel a vakcinát. És ezt megtettem és a környezetemben is megtette mindenki” – nyilatkozta.

Rakova azt magyarázta az interjúban, hogy nem mindegy, hogy az emberben mennyi immunitást adó antitest van, mert

a moszkvai új esetek 90 százalékát adó indiai Delta-variáns ellen többre van szükség, „mint a vuhani variánssal szemben”.

Ez a megjegyzés némileg szembemegy Murasko miniszter szavaival, aki azt mondta, hogy a Szputnyik V vakcina fél évre elegendő antitestet „garantál”.

Alekszandr Szemenov, a jekatyerinburgi Vektor virológiai kutatóintézet vezetője is úgy fogalmazott: a megismételt vakcinálására „egy idő után szükség lehet” ha az embernél nem alakult ki elegendő antitest. „Ezt bátran meg lehet tenni 2-3 hónappal később vagy hat hónappal később, nem kell félni, nincs ellenjavallat” – mondta.

A különösen sújtott Moszkvában Mihail Szobjanyin polgármester szerint az újraoltást a június 25-től elérhető, egyadagos Szputnyik Lighttal végzik.

Azt, hogy újraoltásra szükség lesz már a Kreml is mondja. „A védőoltás és az újraoltás is elkerülhetetlen” – mondta Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője, aki arra is utalt: nem tervezik ingyenessé tenni a költséges antitestvizsgálatokat.

A megugrott esetszám miatt több orosz régióban kötelezővé teszik az közalkalmazottak és a szolgáltató szférában dolgozók legalább 60 százalékának beoltását – bár Putyin elnök arról beszélt, nem szabad kötelezővé tenni a Covid-vakcinát.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×