eur:
411.2
usd:
392.55
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Pajtók Gábor kormánymegbízott (b) és Pozsgai Szabolcs Heves megyei tisztifőorvos (j) átveszi az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű, koronavírus elleni vakcináit a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi főosztályán Egerben 2021. február 9-én.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Uniós vakcinaszállítás - megszólalt az AstraZeneca

Jelenleg az gyógyszergyár azon dolgozik, hogy növelje az EU ellátási lánc termelékenységét.

Az AstraZeneca gyógyszergyár arról értesítette az Európai Uniót, hogy az idei év második negyedévében kevesebb mint a felét szállítja le a megállapodásukban foglalt, koronavírus elleni oltóanyagnak – közölte egy névtelenül nyilatkozó uniós illetékes a Reuters hírügynökséggel. A hírt hivatalos forrásból nem erősítették meg.

Az oltóanyag-szállításokról folytatott tárgyalásokban részt vevő brüsszeli tisztségviselő szerint a gyógyszergyár a megbeszélések során közölte, hogy

az első negyedévben mintegy negyvenmillió adag oltóanyagot tud leszállítani, a második negyedévben viszont kevesebb mint kilencvenmilliót a szerződésben szereplő 180 millió helyett.

A brit-svéd gyógyszergyár közleményében a vállalat egyik szóvivője úgy fogalmazott, hogy az AstraZeneca legfrissebb negyedéves előrejelzésében célként szerepel az Európai Bizottság által lekötött mennyiség teljesítése.

"A szerződés szerinti várható mennyiség körülbelül fele az EU ellátási láncból, míg a fennmaradó rész a nemzetközi ellátási hálózatából érkezhet. Jelenleg az AstraZeneca azon dolgozik, hogy növelje az EU ellátási lánc termelékenységét, és továbbra is felhasználja nemzetközi kapacitásait annak érdekében, hogy a második negyedévben a 180 millió adag eljuthasson az Európai Unióba" - közölték.

A beígért mennyiség esetleges elmaradásával összefüggésben a Reuters emlékeztet arra, hogy az első negyedévben is kevesebb vakcina érkezett az ígértnél, ezért előfordulhat, hogy az EU nem tudja teljesíteni a kitűzött célját, a felnőttek hetven százalékának beoltását nyárra.

Az oltóanyaggyártókkal folytatott tárgyalásokat koordináló Európai Bizottság egyik szóvivője nem kívánta kommentálni a Reuters értesülését, mondván, az oltóanyag-beszerzésekről folyó tárgyalások bizalmasak. Hozzátette azonban, hogy függetlenül attól, miként alakul a AstraZeneca körüli helyzet, az Európai Uniónak a kelleténél is több oltóanyaga lesz ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kitűzött célt, ha a megállapodásokkal összhangban megérkeznek a más gyártók által ígért szállítmányok.

Az AstraZeneca januárban arra figyelmeztette az EU-t, hogy termelési gondok miatt nem tudja teljesíteni az első negyedéves vállalásait. A vállalat így összességében június végéit 130 millió adagot tud továbbítani az EU-nak, ami jóval kevesebb a vállalt háromszázmilliónál.

A múlt héten kiszivárgott megállapodásból kiderült, hogy az AstraZeneca két egyesült királyságbeli, egy belgiumi és egy hollandiai üzemében gyártja le az EU-nak szánt oltásokat. A svéd-brit gyógyszergyártónak máshol is vannak üzemei, és egy uniós illetékes is azt mondta a múlt héten a Reuters hírügynökségnek, hogy a többi között az egyesült államokbeli és indiai gyáraiból is szállíthat vakcinákat az uniónak. A cég nemrégiben közölte, hogy növeli globális kapacitásait és a termelékenységet, és áprilisra havonta kétszázmillió dózist fog előállítani, ami a duplája lesz a februári mennyiségnek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×