eur:
409.29
usd:
375.59
bux:
74383.46
2024. november 5. kedd Imre
Kábeleket helyez el egy dolgozó a Joe Biden megválasztott amerikai elnök beiktatására érkező vendégek számára előkészített nézőtéren a washingtoni Capitolium előtt 2021. január 16-án. Joe Biden megválasztott amerikai elnök január 20-i beiktatási ünnepségének zavartalansága érdekében fokozott biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, valamint legalább 20 ezer nemzeti gárdista biztosítja az eseményt, miután január 6-án Donald Trump hivatalából távozó elnök támogatói erőszakkal behatoltak a Capitoliumba.
Nyitókép: MTI/AP/Patrick Semansky

Joe Biden nem akarja beengedni a több ezres migránskaravánt

Beiktatása napján több rendelettel vonja vissza a Trump-éra döntéseit a megválasztott elnök. Már csoportosulnak a leköszönő elnök fegyveres támogatói.

Joe Biden már órákkal hivatalba lépése után megkezdi Donald Trump politikai hagyatékának felszámolását. A megválasztott amerikai elnök terve az, hogy szerdán egy tucatnyi új rendeletet ad ki, amelyekkel hatályon kívül helyezi elődje néhány nagy vitát kiváltó döntését.

Ezek közé tartoznak klímavédelmi, pandémiakezelési és a bevándorlással kapcsolatos döntések.

Ugyanakkor Biden stábjának egyik neve elhallgatását kérő tagja felszólította a Hondurasból az amerikai határhoz tartó embereket, hogy ne tegyék meg az utat. A közel 8000 ezer fős, a nyomor és erőszak elől menekülő tömeget először guatemalai katonák próbálták saját határuknál visszaszorítani. Mexikó már előre jelezte, hogy feltartóztatná őket.

Mint a Reuters hírügynökség megjegyezte:

Biden a kezdetekben profitálhat Donald Trumpnak az illegális bevándorlás elleni keményvonalas politikájából.

Viszont már az első nap hatályon kívül helyezi azt a Trump-rendelkezést, amely megtiltotta a bevándorlást több döntően muzulmán országból.

Biden új bevándorlási tervet akar bemutatni szerdán, amely utat nyitna 11 millió illegális bevándorlónak, hogy amerikai állampolgárságot szerezhessen.

Emellett

az Egyesült Államok visszatér a Párizsi Klímaegyezményhez, és Biden kötelezővé teszi a maszkviselést a szövetségi épületekben és az autópályákon való közlekedésben.

Biden meghosszabbítja a Trump által bevezetett kilakoltatási moratóriumot, amely január végén jár le, mivel Biden stábja szerint 25 millió amerikait fenyeget az, hogy kiteszik otthonából.

Ron Klain, Biden leendő kabinetfőnöke igyekezett visszautasítani a bírálatokat, hogy az új elnök túllépné a jogkörét a rendeletdömpinggel, és arra utalt, hogy Donald Trump is gyakran hasonló módon kormányzott. (A távozó elnök, látványosan a tévékamerák előtt írta alá rendeleteit, amelyekkel kikerülte a Kongresszust, de ezeknek egy részét a bíróságok semmisnek minősítették.)

A Los Angeles Times című lap megjegyezte: Bidennek nehéz lehet programja megvalósításához megszereznie az erősen megosztott Szenátus támogatását. Bár immár ott is Demokrata párttársai vannak többségben, a Republikánusok így is le tudják lassítani vagy blokkolni tudják a törvényalkotást.

Klain leendő kabinetfőnök úgy fogalmazott, hogy Biden „nemcsak a Trump-kormányzat által okozott legnagyobb károkat hárítja el, de elkezdi előre mozgatni az országot”.

Közben Biden beiktatásához közeledve,

Michigan, Ohio, Oregon és Texas szövetségi állam kongresszusi épületei előtt feltűntek a magukat Trump-hívőknek mondó fegyveres csoport, a „boogaloo boys” tagjai.

Több szövetségi állam szükségállapotot rendelt el mozgósította a Nemzeti Gárdát az esetleges rendbontásokra készülve.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: javában zajlik Trump és Harris küzdelme, ez lehet minden idők egyik legszorosabb választása

Amerikai elnökválasztás 2024: javában zajlik Trump és Harris küzdelme, ez lehet minden idők egyik legszorosabb választása

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×