INFORÁDIÓ 
2020. szeptember 28. hétfő
Vencel

közel-kelet

diplomáciai kapcsolatfelvétel

izrael

egyesült arab emírségek

bahrein

Hálid bin Ahmed al-Kalifa bahreini külügyminiszter, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Donald Trump amerikai elnök és Abdalláh bin Zajid án-Nahajan sejk, egyesült arab emírségekbeli külügyminiszter (b-j) az Izrael, valamint Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek közötti békeszerződés aláírási ünnepségén a washingtoni Fehér Ház déli kertjében 2020. szeptember 15-én.

Diplomáciai áttörés és megoldatlan kérdések Trump közel-keleti békéjében

Diplomáciai áttörés vagy időzített bomba? Izrael és két arab állam Trump amerikai elnök közvetítése nyomán normalizálta diplomáciai kapcsolatait. A palesztinok tüntettek, megerősödött a Közel-Keleten az Irán-ellenes koalíció, miközben az izraeli és az emirátusi fiatalok már a Zoomon ismerkednek.

„Az új Közel-Kelet hajnalaként” jellemezte Donald Trump amerikai elnök az általa tető alá hozott diplomáciai alkut, melynek nyomán Izrael normalizálta kapcsolatát az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel.

„Azért vagyunk itt, hogy megváltoztassuk a történelem menetét”

– tette hozzá.

Az egyezményeket a washingtoni Fehér Házban írták alá az amerikai elnök vendégei: Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Abdullah bin Zajed Al Nahjan emirségek-beli és Abdullatif el-Zajani bahreini külügyminiszter.

Netanjahu történelmi irányváltásnak és „a béke új hajnalának” nevezte a megállapodásokat, és szerinte megalapozza, hogy örökre véget vessenek az arab-izraeli konfliktusnak.

Miért történelmi a kapcsolatfelvétel?

1948, Izrael megalapítása óta eddig csak két arab állam hozott létre diplomáciai viszonyt a zsidó állammal.

Az arab országok több évtizeden át bojkottálták Izraelt a palesztinok helyzete miatt, de most úgy tűnik, két további állam adta fel ezt az álláspontot.

Donald Trump büszkén közölte, hogy egy hónap alatt két diplomáciai egyezményt is tető alá hozott, és lesz még több is. Az elnökválasztáshoz közeledve pedig megerősítheti az Izraellel szimpatizáló amerikai evangélikus keresztény szavazóbázisát.

A palesztinok elárulva érzik magukat

A palesztin területeken viszont árulásnak és „fekete napnak” nevezték a keddet és tüntetésekkel fogadták a hírt.

Szerda délelőtti hírek szerint a Hamász által irányított Gáza-övezetből 13 rakétát is kilőttek, és ezek 13 embert sebesítettek meg két izraeli városban. Az izraeliek közölték, hogy 10 légicsapást mértek Gázára.

Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság vezetője pedig arról beszélt: csak az Izrael által megszállva tartott palesztin területekről való kivonulás hozhatja el a békét.

Az Emírségek vezetése ugyanakkor közölte: számukra továbbra is fontos az önálló palesztin állam létrejötte, és állításuk szerint az alku felfüggeszti a további ciszjordániai területek Izrael általi bekebelezését.

Ismerkednek az izraeliek és az emirátusiak

Az izraeli-emirátusi enyhülés nyomán máris elkezdtek forgatni egy reklámfilmet az Öböl-beli állam sivatagjában izraeli és arab modellekkel. A két országból származó fiatalok pedig Zoom-hívásokban ismerkednek egymással.

Az alkuk részletei még nem ismeretesek, de annyit tudni, hogy a felek nagykövetségeket nyitnak, kereskedelmi és turisztikai kapcsolatokat hoznak létre.

Gyengíteni akarják Iránt

A nagy közel-keleti átrendeződés mögött geopolitikai játszma húzódik meg: az Öböl-beli szunnita arab államok szorosabbra fonják szövetségüket a rivális, rakétákat fejlesztő síita Iránnal és regionális szövetségeseivel, például Katarral szemben.

Bár az izraelieknek a gyakorlatban jó kapcsolataik vannak a szaúdiakkal, kérdés, hogy a királyság is követi-e a többieket és normalizálja-e viszonyát a zsidó állammal, amellyel egy parányi területen határos is.

Korlátozzák az Al-Aksza mecset feletti muszlim fennhatóságot?

Közben a katari székhelyű és angolul is sugárzó Al-Jazeera tévé és hírportál szerint a szerződésekbe becsempésztek egy olyan szövegrészt, amely lehetővé teszi az eddig kizárólag muszlim kézben lévő jeruzsálemi al-Aksza mecset megosztását, amely a zsidó történelemben fontos Templomhegyen – az egykori jeruzsálemi templom helyén – épült fel.

Kommentátorok szerint az alku arra utal, hogy ezentúl zsidók és keresztények is imádkozhatnak majd itt, de a szent hely megosztása csak tovább tüzelheti a feszültséget a palesztinokkal.

Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Kapcsolódó hang

Diplomáciai áttörés és megoldatlan kérdések Trump közel-keleti békéjében
 
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018