eur:
393.1
usd:
367.13
bux:
65939.26
2024. április 24. szerda György
Pozsony, 2019. november 10.A pozsonyi vár és a Szent Márton-dóm (j) 2019. november 10-én.
Nyitókép: MTI Fotószerkesztőség/Krizsán Csaba

Újra napirenden a Beneš-dekrétumok, de egész más megközelítéssel

Sólymos László, a formálódó egységes szlovákiai magyar politikai párt jelenleg még különálló tagját képező Híd párt elnöke azt javasolja jövőbeli párttestvéreinek, az MKP-nak és az Összefogásnak, hogy a jogorvoslat érdekében, egy nemzetközileg is elismert szakember által irányított közös munkacsoport foglalkozzon a Beneš-dekrétumokkal.

Szeptemberben újra vitatémává válhat a Beneš-dekrétumok ügye Szlovákiában, mert folytatódni fog a készülő D4-es autópálya alatti telkek tulajdonosai és a Szlovák Földalap közti per, amely arról szól, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva a mai napig kobozhatnak el földeket a magyar felmenőkkel bíró tulajdonosoktól. A legutóbbi, július elejére kitűzött tárgyalás azért maradt el, mert a felek nem jelentek meg a bíróságon.

A kis létszámú Új Egység mozgalom szeptember 1-jére tüntetést szervez Pozsonyban, a Legfelsőbb Bíróság épülete elé. A magyar érdekeket képviselő tömörülés célja, hogy

a tüntetéssel kivívja a ma még érvényben lévő, a Szlovákiában élő magyarságot károsan érintő rendeletek, valamint a kettős állampolgárság kérdésének megoldását.

Sólymos Lászlónak, a Híd elnökének azonban más elképzelése van a téma rendezéséről. Szerinte a Beneš-dekrétumok kérdése azért tisztázatlan a mai napig Szlovákiában, mert ennek az érzékeny témának a rendezésére irányuló eddigi kezdeményezések nem voltak kellően előkészítve. A Híd elnöke a Facebookon tett bejegyzésében azt írta, pártja a Komáromi Nyilatkozat augusztus 20-i aláírását követően a Magyar Közösség Pártját és az Összefogást tartja a legközelebbi partnerének, és azzal a javaslattal szólította meg őket, hogy hozzanak létre egy, a Beneš-dekrétumokkal foglalkozó szakmai csoportot, melybe augusztus végéig pártonként jelöljenek meg két személyt.

„A Szlovákiában élő magyaroknak nem az az érdekük, hogy szalagcímekben szerepeljenek a beneši rendeletek kapcsán.

Megoldást, valódi jogorvoslatot érdemelnek. Ezt pedig csak akkor érjük el, ha komoly munkát fektetünk bele” – írta Sólymos László, aki szerint a megválaszolatlan kérdésekkel nem az utcán kell foglalkozni, mert a tüntetések rövid időre egészen biztosan felkeltik a szlovák sajtó érdeklődését, ugyanakkor egy jól elkészített törvényjavaslat egy korrekt, széleskörű társadalmi vitához is jó alapot szolgáltathat. „A tiltakozás helyett legyünk a minket érintő problémák megoldásának aktív szereplői. Mi a Hídban ehhez a megoldáshoz a múltban is akkor fordultunk, amikor az egyéb lehetőségek kimerültek. Keressünk hatékony megoldásokat, ne ássunk új árkokat a magyarok és a szlovákok között” – áll a bejegyzés további részében.

A Híd javaslata már eljutott az MKP-hoz és az Összefogáshoz is. Az MKP egyelőre nem reagált a felhívásra, az Összefogás viszont azt a választ küldte, hogy ha létrejön a munkacsoport, szívesen küld egy-két szakembert. Mózes Szabolcs, az Összefogás vezetője a parameter.sk hírportálnak elmondta, tavasszal, amikor megmutatkozott, hogy a Beneš-dekrétumoknak napjainkban is érvényes hatásuk van, már elkezdtek egyfajta szakmai konzultációt, és készült is egy törvénytervezet az ügyben. „Ezt szívesen elvisszük ebbe a munkacsoportba” – jegyezte meg Mózes Szabolcs. Ő is elismeri, hogy sokkal hatékonyabban tudnak nyomást gyakorolni a szlovák politikára, ha közösen lépnek fel. A szeptember 1-jére tervezett tüntetéssel kapcsolatban Mózes elmondta, szimpatizánsaiknak azt fogják javasolni, hogy akit érdekel, menjen el rá, de szervezőként nem vesznek részt a megmozduláson.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Závecz: a Fidesz és még öt erő szerezhet EP-mandátumot

Tovább csökkent a Fidesz támogatottsága, de április első felében még így is a választók negyede mellette volt; Magyar Péter pártjának EP-listája a harmadik helyen áll – derül ki a Závecz Research Intézet friss méréséből. A részletekről az InfoRádió Závecz Tibort kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Drágulhat a gáz Európában, ami versenyképességi bajokhoz és akár a következő gazdasági válsághoz is elvezethet, hiszen 90%-os a kontinens importkitettsége, amit kihasználhatnak a nagy LNG-szállítók – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Lakatos Benjamin. A svájci székhelyű MET Csoport elnök-vezérigazgatója példátlan módon levezette, hogy milyen fázisokon keresztül ért a tetőpontjára 2022-ben az európai gázválság, és rögzítette: ha az akkor elpárolgott óriási összegek felét energiaberuházásokra költötte volna a kontinens, akkor most nem lennének energiaproblémái. A mai helyzetet úgy látja: megszűnt a régiónkban a gázellátási kockázat, de Ukrajnában a télen még lehetnek gondok a gáztárolók bombázásából. Az energiapiaci szakember szerint lehetne akár gyorsítani is a zöld átálláson, de "ha nem vállaljuk be, hogy időnként áramszünet is lehet", akkor a 2030-2040 közöttre tervezettnél 10-15 évvel tovább tart a folyamat; így a földgázra is tovább lesz szükség. 50 éves távon azonban már teljesen biztos abban Lakatos, hogy a lakosság szinte csak áramot fog használni, földgázt, benzint és gázolajat nem. Az interjúban több sportos hasonlatot is említett, így például azt, hogy az energiaiparban "már nagyon sokat edzettünk, csak még nem tudjunk, hogy focizni fogunk, birkózni vagy kézilabdázni"; emiatt sürgette egy egységes szabály- és mérési rendszer kialakítását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×