Infostart.hu
eur:
387.6
usd:
329.2
bux:
111044.92
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Védőmaszkot visel a Sellő-szobor, Varsó jelképe 2020. április 15-én. Lengyelországban április 27-től elkezdik fokozatosan visszavonni a koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási korlátozásokat.
Nyitókép: MTI/AP/Czarek Sokolowski

WHO: Európa jól gondolja meg, lazít-e a karanténon

Európa még mindig a „vihar közepén van”, annak ellenére, hogy több ország már lazítja a Covid-19 járvány miatt bevezetett karantént. Erre figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet, amely sürgette: a kormányok gondolják újra, hogy valóban urai-e a helyzetnek.

„Lassan vége lesz” – ezt érezhetik azoknak az európai országoknak a lakosai, ahol elkezdték feloldani a koronavírus-járvány miatti karantént. Dániában a gyerekek visszatérhettek az iskolába, Ausztriában sorra nyitnak a boltok és Németországban is hasonló a helyzet.

A pokoli heteket megélt Olaszországban, Spanyolországban és emellett Franciaországban és Svájcban is bíztatónak tartanak egyes adatokat – például, hogy kevesebb a kórházi kezelésre szoruló beteg és a halálozás.

Az olaszoknál azonban egy nap alatt jelentősen megugrott a fertőzések száma: 2700-ról 3700-ra.

Óvatos a WHO: Európában nem múlt el a vihar

Az Egészségügyi Világszervezet regionális igazgatója arra utalt, hogy korai lehet az optimizmus.

Hans Kluge megjegyezte: növekszik a fertőzések száma a térségben – az elmúlt 10 napban közel duplájára ugrott.

Ebben a helyzetben az egyes országoknak alaposan meg kell fontolni, hogy nyitnak-e és ezt csak akkor kéne megtenniük, ha megfelelnek néhány feltételnek:

  • Kontroll alatt kell tartani a fertőzés terjedését,
  • minimálisra kell csökkenteni az újabb járvány lehetőségét
  • az egészségügyi rendszereknek képesnek kell lenniük az esetek azonosítására, lekövetésére és elszigetelésére.
„Továbbra is a vihar közepén vagyunk... ha nem tudják teljesíteni ezeket a feltételeket, mielőtt feloldanák a karantént, akkor kérem, gondolják újra. Nincs gyors sáv, amin vissza tudunk jutni a normális élethez”

– mondta Kluge, aki Koppenhágában tartott online sajtótájékoztatót.

Kluge aggodalmát az is táplálhatja, hogy bár egyes országokban javult a helyzet, továbbra is emelkedik a fertőzések száma például Törökországban, Oroszországban, Ukrajnában és Nagy-Britanniában.

Az AFP hírügynökség szerint Európában eddig összesen 90 ezren haltak meg a COVID-19 betegség miatt.

A britek karantént hosszabbítanak

A brit kormány csütörtökön közölte, hogy legalább 3 héttel meghosszabbítják a karantént. Ezt Dominic Raab külügyminiszter közölte, aki Boris Johnson miniszterelnök lábadozása idején elnököl a kormányüléseken.

Raab azt mondta, hogy ha most lazítanának, akkor esetleg jöhetne egy második fertőzési hullám és az minden eddig elért eredményt elmosna és további kárt okozna a gazdaságnak.

Trump Amerika megnyitásáról beszélt

A tengerentúlon is fokozott nyitásra készülnek. Trump elnök az egyes államok kormányzóival konzultált majd ezek után közölte: olyan helyeken, ahol alacsony a fertőzés terjedésének üteme, széleskörű a tesztelés és csökken az esetek száma, fokozatosan enyhíthetik a karantén intézkedéseket és lassan újraindulhat a gazdasági élet.

A döntés az egyes szövetségi államok kormányzóinak hatásköre és a nyitás három lépcsőben valósulhat meg.

Közben az amerikai Kongresszus külügyi bizottságának 17 republikánus képviselője támogatta, hogy Trump leállította a WHO finanszírozását. Levelükben azt írták: a hozzájárulást csak akkor lehet felújítani, ha lemond az Egészségügyi Világszervezet igazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
Hatalmas pénzosztásba kezdett az európai fegyveripar

Hatalmas pénzosztásba kezdett az európai fegyveripar

Az ukrajnai háború annyira fellendítette az uniós fegyverkezést, hogy Európa legnagyobb védelmiipari vállalatai az idén közel 5 milliárd dollárt, tehát mintegy 1 650 milliárd forintot fizetnek ki részvényeseiknek. Bár az osztalékfizetések pozitív előjel is lehet, egyes elemzők szerint még nem volt meg a szükséges ugrás a kapacitások bővítésében, így a védelmi cégek profitjaira egyre nagyobb figyelem kerülhet, ahogy azt az amerikai versenytársak már tapasztalják is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×