Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Brit és európai uniós zászló egymáson a brit uniós tagság tervezett megszűnését (Brexit) ellenző tiltakozáson a londoni parlamentnél 2019. április 10-én, amikor az Európai Bizottság gyakorlati iránymutatásokat adott ki a tagállamoknak Nagy-Britannia rendezetlen kiválásának esetére.
Nyitókép: MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

Hivatalos adatok: a brit gazdaság teljesítménye 0

Leállt a brit hazai össztermék (GDP) növekedése az októberrel zárult három hónapban, és októberben is stagnált a brit gazdaság teljesítménye havi összevetésben. Londoni elemzői vélemények szerint a gyenge adatok egyik fő oka a brit EU-tagság megszűnéséhez (brexit) kötődő bizonytalanság.

A brit statisztikai hivatal (ONS) keddi jelentése szerint a GDP növekedési üteme októberben és az októberrel véget ért negyedéves időszakban is zéró volt.

A mozgó három havi összevetésben számolt októberi stagnálás jelentős lassulást jelez, a szeptemberrel véget ért harmadik naptári negyedévben ugyanis 0,3 százalékos növekedést mértek a brit gazdaságban az előző naptári negyedévhez képest.

Ez egyben azt is jelentette, hogy a brit gazdaság egyelőre elkerülte a technikai recessziót.

Az idei második naptári negyedévben a brit GDP-érték ugyanis 0,2 százalékkal visszaesett az első negyedévhez viszonyítva, és a konszenzusos meghatározás szerint ha két egymást követő negyedévben csökken a hazai össztermék, az adott gazdaság technikai recesszióban van.

A havi összehasonlításban számolt októberi zéró növekedés ugyanakkor valójában javulás, mivel augusztusban 0,2 százalékkal, szeptemberben 0,1 százalékkal visszaesett a brit hazai össztermék értéke a megelőző hónapokkal összevetve.

Az októberi havi teljesítmény azonban így is elmarad a várakozásoktól, az elemzői konszenzus ugyanis 0,1 százalékos növekedést valószínűsített arra a hónapra.

A mozgó három havi alapon mért zéró októberi növekedés 0,7 százalékos éves GDP-növekedésnek felel meg; ez hét éve a leglassabb éves növekedés a brit gazdaságban.

Az egyik tekintélyes londoni gazdasági-pénzügyi elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) vezető közgazdásza, Josie Dent a friss GDP-adatok keddi ismertetése után kifejtette: az októberrel zárult három hónapot erőteljes bizonytalanság jellemezte azzal kapcsolatban, hogy Nagy-Britannia kilép-e az akkor érvényben volt brexit-határnapon, október 31-én az Európai Unióból.

Az előző, március végi brexithatáridő előtt jelentős készletfelhalmozásba kezdett a brit üzleti szektor. Ez akkor felhajtotta a GDP-növekedési ütemet, mivel a feldolgozószektor raktárra is termelt,

készülve arra, hogy a Brexit a beszállítási láncolatokat is érintheti - hangsúlyozta a CEBR szakértője.

Az elemző szerint ennek a raktárkészletnek a leépítése gyakorolt lefelé ható nyomást a második negyedévi növekedésre, miután Nagy-Britannia márciusban nem lépett ki az EU-ból.

A CEBR közgazdásza szerint azonban a keddi adatok azt mutatják, hogy az októberi brexit-határnap előtt nem volt érzékelhető az első negyedévihez hasonló raktárfeltöltési hatás, egyrészt valószínűleg azért, mert karácsony közeledtével az üzleti szektor raktárai csaknem tele vannak, másrészt sok üzleti vállalkozás jó eséllyel mára "belefáradt a brexitbe", és még egyszer nem hajlandó belevágni olyan raktárkészlet-felhalmozásba, mint a év elején.

Nagy-Britannia októberben sem lépett ki az EU-ból; a jelenleg érvényes brexit-határnap január 31.

A brit üzleti szektor szervezetei a további gazdasági kilátásokat is borúlátóan ítélik meg.

A Brit Kereskedelmi Kamarák szövetsége (BCC) friss előrejelzésében közölte, hogy az idei évre általa valószínűsített 1,3 százalékos bővülés után 2020-ban alig 1 százalékos GDP-növekedést vár a brit gazdaságban.

A kamarai szervezet azzal is számol, hogy az üzleti beruházások értéke az idén 1 százalékkal, jövőre 0,7 százalékkal visszaesik.

A BCC szakértői szerint a beruházásokra egyértelműen a Brexitet övező bizonytalanságok gyakorolnak nyomást.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

2027-ben új, több mint 600 milliárd forintos energetikai lakásfelújítási programot indít a Tisza-kormány Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel néven. A konstrukció célja, hogy 2030-ig több mint 120 ezer lakóingatlan korszerűsítését segítse elő kedvezményes hitellel és utólagos, vissza nem térítendő támogatásként működő tőkeelengedéssel. A program családi házak, sorházak, ikerházak, panelépületek, téglaépítésű társasházak, valamint kis lakásszámú társasházak egyedi fűtésű lakásainak felújítására is igénybe vehető lesz. A támogatás központi feltétele a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése. A részletes pályázati felhívások megjelenéséig az alábbi útmutatóban a kormányzati bejelentésekből és a megjelent kormányhatározatból ismert keretszabályokat, pénzügyi feltételeket és gyakorlati tudnivalókat foglaljuk össze. A végleges feltételeket a későbbi pályázati dokumentumok pontosíthatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×