A török hadsereg hétfőn még azt állította, hogy ellenállás nélkül sikerült elfoglalnia néhány kurd falut, amikor csapatai és szövetségesei behatoltak a szíriai kurdok által ellenőrzött Afrin körzetébe. Recep Tayyip Erdogan török elnök hozzátette:

nem fognak meghátrálni.

Csakhogy az amerikaiak szövetségesének számító YPG kurd milícia az Iszlám Állam elleni harcban megedződött egységeket vetett be. A törököknek három nap alatt néhány határ menti falut sikerül ellenőrzés alá vonniuk, de az Independent című brit lap megjegyzi: a körzetben összesen 350 falu található.

A brit székhelyű Szíriai Emberijogi Megfigyelőközpont szerint a kurdok hétfő éjszaka masszív ellentámadást indítottak, és visszafoglaltak két falut. Az aktivisták szerint már több mint 70 ember meghalt a harcokban – köztük 24 polgári lakos.

Törökországnak gyors győzelemre van szüksége, mert diplomáciailag elszigetelt, és egyre nagyobb a nemzetközi nyomás, hogy állítsa le az offenzívát. Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte az afrini harcok miatt. A testület végül megvitatta, de nem ítélte el a török offenzívát.

Erdogan erre úgy reagált:

„megbeszéltük a hadműveletet orosz barátainkkal, akikkel megállapodásunk van”.

Az Independent szerint ez arra utalhat, hogy Moszkva elfogadja, a törökök bizonyos szűk keretek közt felléphetnek Szíriában azért, hogy a kurdok értésére adják: nem lehetnek az amerikaiak állandó „földi hadserege”.

Az oroszok engedélyezték a török harci gépeknek a szíriai légtér használatát – ha ezt nem tették volna meg, akkor a török erőknek sokkal nehezebb lett volna az offenzíva –, jegyzi meg a brit lap, amely szerint a törökök abban reménykedtek, hogy az Iszlám Állam bukása után Amerika lemond a kurdokkal létrehozott szövetségről.

Ez nem történt meg, sőt Washington tovább szeretné erősíteni a kurd erőket. A törökök most felszólították az amerikai vezetést: adja fel szövetségét az YPG-vel, amely amerikai fegyvereket használ a török erők elleni harcban.

Ankara ragaszkodik ahhoz, hogy a szíriai kurd milícia valójában a Törökországon belüli kurd szeparatista szervezet, a PKK szárnya. „Nem hagyhatjuk, hogy a PKK valamiféle államot hozzon létre a határaink mentén” – közölte Erdogan egyik szóvivője.

Bár Törökország NATO-tag, az utóbbi időben közeledni kezdett Oroszországhoz a kurdoknak nyújtott amerikai katonai támogatás miatt és azért is, mert Erdogan szerint a tengerentúlról szervezték a 2016-ban ellene megkísérelt puccsot.