eur:
410.9
usd:
392.32
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér

Durva kirohanással kezdődött a török-német külügyminiszteri tárgyalás

Berlinben a német külügyminiszter őszintének és hasznosnak nevezte a török külügyminiszterrel folytatott megbeszélését, de hangsúlyozta, szóba kerültek az ellentétek is és ennek során kemény kifejezések is elhangzottak.

Sigmar Gabriel török kollégájával Mevlüt Csavosoluval szerda reggel folytatott tanácskozásán kijelentette, német földön sohasem tartották olyan fokon tiszteletben a demokrácia alapját képező szabadságjogokat, mint az 1949-ben megalakult Német Szövetségi Köztársaságban. Ezek után a berlini kormány nevében egyszer és mindenkorra kikérte magának, hogy Erdogan török államfő, vagy éppen Csavosolu külügyminiszter náci módszerek alkalmazását vesse Németország szemére.

A durva kirohanások azt követően hangzottak el, hogy több német városban a helyi hatóságok szabálytalanságokra, valamint biztonsági intézkedésekre hivatkozva lemondták a török miniszterek számára meghirdetett kampányrendezvényeket. Így sem az igazság-, sem a gazdasági, sem pedig a külügyminiszter nem intézhetett beszédet nyilvános helyen honfitársaihoz, holott a kormány részéről ismételten hangsúlyozták, hogy nem kifogásolják, ha az Ankarában kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának vezető politikusai a Németországban élő törököket Erdogan elnök hatalmának kiterjesztését szolgáló alkotmánymódosítás támogatására ösztönzik.

Így még kedd este is a Hamburgba látogató Csavosolu külügyminiszter csak a török főkonzul rezidenciájának balkonjáról szólhatott honfitársaihoz. Beszédét a német n-tv hírtelevízió egyenes adásban közvetítette.

Csavosolu Hamburgban a német földön élő törökök elnyomásával vádolta a berlini kormányt, amelynek náci módszerek alkalmazását vetette a szemére. Hangoztatta azt is, hogy Ankara nem enged a nyomásnak, mint ahogy nem tűri azt sem, hogy Berlinből kioktató módon a demokratikus viselkedési normák, valamint az emberi jogok tiszteletére intsék.

A két ország között már jó ideje feszült a viszony, amit tovább élezett a Die Welt című német napilap isztambuli tudósítójának, Deniz Jücselnek múlt hónapban történt letartóztatása. Miután Berlinben is tiltakoztak a német és török állampolgársággal rendelkező újságíró őrizetbe vétele ellen, Erdogan elnök azt állította, hogy Deniz Jücsel német kém és a terroristák cinkosa.

Mint Sigmar Gabriel a mai tanácskozást követően elmondta, török kollégájának szóba hozta Jücsel ügyét is és méltányos bánásmódot sürgetett az őrizetben lévő újságíró számára, egyben pedig reményét fejezte ki, hogy Ankarában sem akarják a kétoldalú viszony teljes elmérgesedését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×