Infostart.hu
eur:
367.86
usd:
335.39
bux:
143888.3
2026. november 18. szerda Jenő

Extra mérföldet kell mennie Cameronnak

Órákkal a Nagy-Britannia uniós tagsága szempontjából különösen fontos EU-csúcs előtt elillanni látszik a megállapodás lehetősége London és Brüsszel között. Cameron miniszterelnök két tűz közé szorult: az euroszkeptikusok keveslik az engedményeket, Kelet-Európa, de a nyugatiak is sokallják.

Kelet-Európa számára elfogadhatatlan Cameron reformterve - olvasható a rövidesen megszűnő liberális brit lap, az Independent címoldalán.

A brit sajtó már napok óta arról ír, hogy a visegrádi országok csak kevésbé szigorú korlátozásokat tudnak lenyelni a Nagy-Britanniában dolgozó állampolgáraik szociális segélyei kapcsán.

David Cameron brit miniszterlelnök és az őt támogató "kint-is-vagyunk-bent-is-vagyunk" konzervatívok eredetileg csak Nagy-Britannia számára akartak kedvezményeket kicsikarni Brüsszeltől. Most úgy tűnik megvalósulhat az, amivel érveltek, hogy az Európai Uniót reformálják meg, ami azonban ellentéteket szülhet.

A britek követelései nyomán más országok is mérsékelhetik a keleti dolgozók által elérhető szociális juttatások mértékét. Az egyik kulcskérdés a családi pótlék, amelyet a keleti migránsok otthon maradt gyerekeik után is felvehetnek Nagy-Britanniában, ráadásul egy olyan összeget, ami jóval magasabb, mint a hasonló hazai juttatás.

A britek ezt mindig is igazságtalannak tartották. A visegrádiak és mások hajlandók alkudozni a családi pótlékról, de csak úgy, hogy csak a brit földön dolgozó kelet-európaiak családi pótlékát közelítsék a hazai szinthez. Most dühösen vették tudomásul, hogy a britek igyekezete nyomán más uniós tagállamok is csökkenteni akarják a pótlék maximális összegét.

Emellett a Nagy-Britanniában keresetkiegészítő segélyek részleges megvonása sem tetszik nekik - miközben Cameront a saját oldaláról azért támadják, mert nem érte el, hogy a keleti dolgozók 7 évig ne legyenek jogosultak keresetkiegészítő támogatásra.

A visegrádi országok most Luxemburggal és Máltával is szembekerülnek - azért, mert ők nem akarják, hogy szelektíven alkalmazzanak korlátozásokat az Unión belül.

Több nyugati tagállamnak nem tetszik a britek által forszírozott lépés, az "egyre szorosabb Unióról" szóló cél törlése, mert emiatt hozzá kéne nyúlni az EU alapszerződéseihez. Az euró-övezeten kívüli országoknak szánt beleszólási jog sem nyerte el tetszésüket. "Ez olyan, mintha az amerikai Fed-banknak mondanánk meg, hogy mit csinálhat" - mondta egy európai diplomata a brit ötletről.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke így figyelmeztetett, hogy " egy extra mérföldet kell megtenni", hogy megszülessen a britek és Brüsszel megállapodása.

Az alkuhoz szükség van arra is, hogy az Európai Parlament törvénymódosításokat szavazzon meg és Cameron számára csapás volt, amikor Martin Schulz parlamenti elnök közölte: nem várhatja el, hogy az európai képviselők garantálják neki, hogy rábólintanak a megállapodásra.

Az Economist magazin jópár hónappal ezelőtt megjegyezte: Nagy-Britannia alvajáró módjára azon kaphatja magát, hogy kisétál az EU-ból. Most, hogy egyre nagyobb az ellenállás Európában, miközben otthon visszaesett az EU-pártiak tábora, mindez reális lehetőség.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×