Fenyegetést jelentenek-e a szegényebb EU-országokból érkezett bevándorlók? Gyakorlatilag erről ült össze tárgyalni Londonban Angela Merkel német kancellár és David Cameron brit miniszterelnök.

Míg a briteknél a jobboldali a sajtó és az EU-ellenes Függetlenségi Párt befolyásolja a közhangulatot, addig Németországban több ezren az utcákra is vonultak.

Igaz, a német felvonulók - akiket sokan elítéltek - a fő veszélyt a muszlim országokból érkezettekben látják, míg a jóléti rendszerüket féltő britek a kelet-európai munkavállalókat tartják gondnak.

A találkozóra árnyékot vetett a Charlie Hebdo francia szatirikus magazin szerkesztőségében történt - vélhetőleg dzsihádisták által végrehajtott sokkoló mészárlás.

A párizsi tragédia ugyanakkor nem akadályozta meg, hogy Cameron és Merkel megpróbálja összehangolni véleményét a britek követeléséről, akik az EU-reformjával akarják korlátozni az EU-s munkavállalók szociális segélyeit.

Az unió-ellenes brit közhangulatra reagálva és a májusi választásokra készülve Cameron felvetette, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó és adót fizető EU-s migránsok 4 éven át ne legyenek jogosultak jóléti juttatásokra.

Korábban elismerte, hogy ehhez uniós szerződéseket kellene módosítani, ami nagy felzúdulást válthat ki más EU-tagállamokban.

Merkel engedményt tett házigazdájának, amikor azt mondta: az uniós országoknak választ kell adniuk a "jóléti rendszerrel való visszaélésekre", azért, hogy a szabad mozgás elve ne sérülhessen, amivel Cameron is egyetértett.

Brit politikusok és a média is pártállástól függetlenül gyakran egy kalap alá veszik a letelepedéssel járó bevándorlást és a munkavállalási célból történő migráció fogalmait, majd felteszik a kérdést, hogyan lehetne azt korlátozni. A brit közvélemény nagy része úgy véli, hogy az uniós bevándorlók azért érkeznek a szigetországba, hogy szociális segélyért folyamodjanak.

Merkel arra utalt, hogy a segélyek kérdésében a nemzeti kormányok dönthetnek. "Meg kell vizsgálni, milyen törvényi szabályozásra van mód" - mondta.

Cameron továbbra is kitart amellett, hogy újraválasztása esetén megszavaztatja honfitársait arról, az Egyesült Királyság az unió tagja maradjon-e. Bár őmaga az EU-tagság híve, de ha nem valósul meg a reform, akkor "nem zár ki semmit" - mondta.