A konjunktúra emelkedése, a szövetségi jegybank ügyleteiből fakadó milliárdos nyereség, valamint a munkanélküliség fokozatos csökkenése kisebb fajta csodát eredményezett: a január és július közti időszakban 1 milliárd száz millió euró többlettel zárt a német költségvetés.

Az Európai Unió brüsszeli központja rámutatott arra, hogy a 28 tagállam közül Németország az egyetlen, amely idén több pénzt vett be, mint adott ki.

Noha elemzők máris kongatni kezdték a vészharangot, azzal érvelve, hogy a nemzetközi politikai helyzet, kiváltképpen az ukrajnai válság az év második felében a német gazdaságra is fékezőleg fog hatni, a kancellár kijelentette, hogy az eddig elért többlet jelentős hányadát az infrastruktúra korszerűsítésére kell fordítani.

Angela Merkel berlini sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a versenyképesség biztosításának egyik záloga a modern infrastruktúra.

Nyilatkozata közvetve kapcsolatban áll az Európai Unió azon szabályaival is, amelyek szerint a valutaegységet alkotó országoknak nemcsak költségvetési hiányukat, hanem többletüket is korlátozniuk kell és ez mind pluszban, mind pedig mínuszban 3 százalék. Habár az év első felében elért német többlet alig haladja meg a nemzeti össztermelés egy százalékát, a kormány fontolóra vette, milyen célokra használja fel az esetleg további többletbevételt.