A bajor tartományi kormány igazságügyminisztere megkönnyebbüléssel nyilatkozott, hogy a két szobor eredetét is vizsgálja a hagyatéki bizottság, mert nem lehet kizárni, hogy ezek is korábban zsidó gyűjtők birtokában voltak és a fasizmus idején kerültek jogtalan módon Hitler egyik kedvenc műkereskedőjéhez, Hildebrandt Gurlitthoz.

Tőle örökölte fia, Cornelius Gurlitt, aki közel másfél ezer, jórészt impresszionista festménnyel együtt, ezeket is München bohém negyedében, Schwabingban bérelt lakásában örízte, mindaddig, amíg egy véletlen folytán fény derült a páratlan gyűjteményre. 2012 tavaszán ugyanis adócsalás gyanújával házkutatást tartottak nála és a nyomozók nem akartak hinni a szemüknek a szakszerűen tárolt felbecsülhetetlen értékű képek láttán.

A műtárgyak zömét akkor lefoglalták és elszállították. Egyelőre nem tudni, hogy az Edgar Degas és Auguste Rodin művészi kézjegyét magán viselő szobrokat miért hagyták Gurlitt lakásán, aki tavasszal bekövetkezett halála előtt megállapodást kötött a német hatóságokkal, és beleegyezett abba, hogy a szakértői munkacsoport vizsgálja meg az apjától származó művek tulajdonosi hátterét. Egyben vállalta, hogy visszaszármaztatja a jogos tulajdonosoknak vagy azok örököseinek az összes alkotást, amelyről kiderül, hogy nácik rablással, erőszakkal, zsarolással szerezték meg.

Az eddigi vizsgálatok alapján közel fél ezer kép tartozhat ebbe a kategóriába. Cserében a hatóságok feloldották a gyűjtemény zárlatát, de Gurlitt már nem láthatta újra a képeket. Végrendeletében a neki meghagyott műtárgyakat a svájci főváros egy magánmúzeumára, a berni Szépművészeti Múzeuma hagyta.