"Intézmények közötti háborúvá válhat az ügy" - mondta egy neve elhallgatását kérő vezető EU illetékes a frissen megválasztott Európai Parlament és a fő döntéshozó szerv, a kormányfőkből összeálló Európai Tanács közötti feszültségről.

Az illetékes szerint azért olyan nagy az ellentét, mert mindkét fél precedenst akar teremteni arról, hogyan választják ki az Európai Bizottság új vezetőjét a jövőben. Mindez azonban nem épp a legjobb időpontban történik. Az európai elitnek azzal kellene foglalkoznia, hogy választ találjon a sok esetben euroszkeptikus, radikális jobboldali pártok előretörésére.

Az európai közvéleményt az sem fogja lelkesíteni, hogy az unió extra euró-milliárdokat kért a tagállamoktól a költségvetés kiegészítésére - azzal érvelve, hogy az ukrán helyzet és a munkahelyteremtés miatt van szükség a további pénzekre.

Juncker jelölése még kedden futott zátonyra, amikor a Parlament legnagyobb frakciójában, a konzervatív erőket tömörítő Európai Néppártban nem sikerült alkut kötni támogatásáról.

Az FT név szerint említi Fredrik Reinfeldt svéd és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, mint azt a két politikust, akik jegelték Juncker reményeit. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy illetékesek szerint mindkét kormányfő eljárásbeli és nem személyes megfontolások miatt ellenkezett.

Az Európai Parlament ugyanis új módszerrel akar beleszólni a bizottsági elnök jelölésébe: úgynevezett Spitzenkandidate-jelölteket állított a pártlistákat vezető politikusokból, hogy szűkítse azt a kört, amelyből az EU-szerződések szerint a brüsszeli főnököt választó miniszterelnökök válogathatnak.

Angela Merkel német kancellár sem rajong az ötletért, de úgy tűnik, másokra bízta, hogy megtorpedózzák azt. Merkel figyelmeztette az európai parlamenti képviselőket: veszélyes dolog megsérteni a szerződések passzusait.

"Szerintünk a mi feladatunk jelöltet javasolni, amelyet végül elfogadhat az Európai Parlament" - mondta - "Nem találtam még senkit, aki azt mondta volna, ez nem az én feladatom".

Merkel nézeteit osztja David Cameron brit és Mark Rutte Holland miniszterelnök is - az ő pártjaik nem tagjai az Európai Néppártnak.

Emellett német politikusok arra utaltak, hogy Merkel nem lelkesedik Junckerért, mert a "régi iskola" képviselőjének tartja, aki nem ideális jelölt a feszült, EU-ellenes hangulatban.

Bár egyre több miniszterelnök ellenzi a volt luxemburgi kormányfő jelöltségét, tartanak attól is, hogy elhúzódó vita alakulhat ki anélkül, hogy felmerülne egy elfogadható alternatív jelölt.

"Mi értelme a hónapokig tartó, borzasztó tárgyalásoknak, ha nincs elképzelhető jobb megoldás?" - tette fel a kérdést az FT-nek egy vezető francia illetékes.

Ebben a helyzetben egyes EU-vezetők továbbra is arra utalnak, hogy Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezetője lehetne az, aki véget vetne a patthelyzetnek. Csakhogy őt épp Hollande francia elnök nem támogatja. Az idézett francia vezető szerint Lagarde-re az IMF élén van szükség:"Nem adhatjuk fel a Valutaalapot"- mondta.