A magyar fül számára viccesen hangzó, és az amerikai Kongresszusban megfeneklett SOPA és PIPA törvényjavaslatok után az ACTA nevű, a hamisítás elleni kereskedelmi egyezmény sem számíthat sok jóra.
Berlin mellett Varsó, Prága és más városok utcáin tiltakozóhullám söpört végig, az egyezményt aláíró szlovén nagykövet "gondatlansága" miatt bocsánatot kért, Budapesten pedig az Occupy mozgalom helyi szervezetének tagjai tüntettek az Anonymous hackercsoport által favorizált Guy Fawkes-álarcban.
Az AP szerint különösen azért erős az illegális másolást és terjesztést is tiltó szabályozás elleni hangulat Európa keleti felében, mert az emberek attól tartanak, hogy elveszítik a lehetőséget az olcsó szórakozásra, még akkor is, ha az bizonyos esetekben törvényellenes lehet. Emellett félnek, hogy a szerzői jogok szigorú őrei a kreativitást is megölhetik, és nyomozhatnak utánuk. Büntethető lehet-e, ha valaki viccből Lady Gaga zenéjére saját videoklipet készít, és azt szétküldi a barátainak?
A lengyel átlagfizetésből nem nagyon telik mozijegyre - utal az AP arra, miért olyan népszerűek a térségben a letöltő oldalak, és miért kavart olyan nagy indulatokat az ACTA. Magyarország, több mint 20 másik állammal együtt, aláírta az egyezményt, ám egyelőre nem ratifikálja azt, akárcsak Németország, Lengyelország, Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Bulgária és Lettország.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet sajtószabadság felelőse arról írt, hogy az egyezmény "rossz hatással lehet a kifejezés szabadságára és az információ szabad áramlására a digitalis korban."
Hiába próbálnak a szabályozás szerzői azzal érvelni, hogy ha egy Gucci-táska hamisítása bűncselekmény, akkor a filmek, a zene, sőt a gyógyszerek másolása is legyen az.
"Nem csoda, hogy az európai polgárok tömegével tiltakoznak ellene, mert az egyezmény a jogok birtokosainak gazdasági érdekeit az alapvető jogok elé helyezi" - mondta Gwen Hinze, a San Franciscó-i Electronic Frontier Foundation nevű alapítvány szakértője.
A Zdnet interentes technológiai portál blogja megjegyzi: a szabályozás ködösen fogalmaz arról, mi minősül "kereskedelmi méretű" terjesztésnek, és büntethetővé teszi a másolásvédelem feltörését.
Hozzáteszi ugyanakkor, hogy az ACTA csak akkor emelkedhet törvényerőre, ha az aláíró országok ratifikálják, és hogy nem kényszerítheti az internetszolgáltatókat arra, hogy feljelentsék a fájlokat megosztó vagy letöltő felhasználókat.
Tragédia a Balatonnál, a nemzetközi sajtó is beszámolt róla