Infostart.hu
eur:
364.69
usd:
327.12
bux:
144586.39
2026. november 10. kedd Réka

Vádesküdtszék dönt Assange sorsáról

Egy amerikai vádesküdtszék megtette az első lépést afelé, hogy kémkedés miatt per indulhasson a WikiLeaks szivárogtató oldal alapítói és fenntartói ellen.

Julien Assange - bármilyen ellenérzéseket vált ki egykori támogatói között - keresztes hadjáratot hirdetett a nagyhatalmi titkolózással szemben, és most az amerikai kormány megpróbálja ezért megbüntetni.

Egy titokban ülésező, úgynevezett vádesküdtszék megtette az első lépést, hogy per indulhasson a WikiLeaks alapítója ellen. A testület tagjai csak azt bírálhatják el, hogy elegendő bizonyíték van-e az eljárás megindításához. Kötelező erejű idézéseket is kiadhatnak azonban, és így egy meg nem nevezett bostoni férfinek meg is kellett jelennie előttük.

Az, hogy a média nem tudja az illető nevét, furcsa, különösen az amerikai alkotmány alapján garantált szólásszabadság miatt. A szivárogató oldallal kapcsolatos idézés tényét is kiszivárogtatták - a Salon.com nevű oldalon.

A vádesküdtszék az 1917-es, kémkedésről szóló törvény alapján vizsgálódik. A jogszabályt az első igazán nagy szivárogtatás, az 1971-es Pentagon-papírok kapcsán próbálták alkalmazni a szivárogtató, Daniel Ellsberg ellen - sikertelenül.

A londoni Guardian úgy tudja, hogy a vádesküdtszék per indítását javasolja majd "számítógéphez való tudatos és jogtalan hozzáférés", valamint "az Egyesült Államok és bármely hatósága számára értékes adat és tárgy ellopás és konvertálása miatt".

Mindez Bradley Manning közlegényre utalhat, akit hónapokon át őriztek magánzárkában, amiért többszázezer titkos katonai dokumentummal, diplomáciai sürgönnyel és más fájlokkal teli DVD-ket adott át a WikiLeaks-nek.

Manning, akinek már nem kell magánzárkában töltenie napi 23 órát, hadbíróságra számíthat, az amerikai hatóságoknak azonban idáig nem sikerült a WikiLeaks-et, vagy alapítóit perbe fogni. Ha azonban bebizonyítják, hogy aktívan bátorították és segítették Manninget, akkor már könnyebben fel tudnak lépni Julien Assange és társai ellen. Egyes hírek szerint Manninget a neves egyetem, a Massachusettsi Technológiai Intézet, az MIT két diákja segítette. Nem világos, hogy a beidézett bostoni férfi egyikük volt-e.

Az Obama kormányzat megpróbál nagyon keményen fellépni a szivárogtatók ellen - jelenleg öt különböző, szövetségi vádeljárás folyik. A Nagy-Britanniában, svédországi kiadatása ellen harcoló Assange a napokban egy rangos ausztrál kitüntetést kapott - neki ítélték a Sydney Békealapítvány aranyérmét, amelyet Nelson Madela és a dalai láma is megkapott. Az ausztrál származású aktivista azt mondta, hogy "az Egyesült Államok totalitárius országként viselkedik", bár tagadta, hogy Amerika-ellenesség vezérelné.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Az antalyai klímacsúccsal egy időben nyilatkozott az InfoRádiónak a klímakutató, szerinte sokat tettek a kormányok az utóbbi évtizedben, de nem szabad megállni, hátradőlni, tovább kell folytatni a kibocsátáscsökkentést és az energiamegtakarítást, utóbbinak viszont mintha akadálya lenne, hogy a klímaküzdelemhez sokat hozzátevő mesterséges intelligencia energiaközpontok rengeteget fogyasztanak, ami merőben új dilemma.

Ki veszi át az euró irányítását?

Az egyik a túlzott pénznyomtatás veszélyeire figyelmeztetett, a másik szerint a jegybankoknak néha bátrabban kell támogatniuk a gazdaságot. A holland Klaas Knot, vagy a spanyol Pablo Hernández de Cos lehet az Európai Központi Bank következő elnöke. A döntés nemcsak az euróövezet kamatainak jövőjét, hanem a forint árfolyamát és a magyar hitelek költségeit is befolyásolhatja. De vajon tényleg olyan nagy a különbség a két jelölt között, mint azt a hírnevük sugallja?
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Szétverte Trump a saját hátországát: kötélnek áll az elnök, vagy most jön még a nemulass?

Szétverte Trump a saját hátországát: kötélnek áll az elnök, vagy most jön még a nemulass?

Visszalendült a politikai inga az Egyesült Államokban, nem is kicsit. A Demokrata Párt kiütéssel győzött a múlt heti félidős választásokon, az országos szavazatarányban a Watergate-botrány utáni 1974-es választás óta nem látott különbséggel, 13 százalékponttal kerekedtek felül. A demokraták a képviselőház mellett hatalmas meglepetésre a szenátusban is kényelmes többségre tettek szert: ha Mississippit és Alaszkát is behúzzák, az eddigi 47 helyett akár 56 demokrata szenátor is ülhet a száz tagú felsőházban 2027-től. Az amerikai választók nem mérték szűken a Donald Trumpra kiszabott büntetést, a republikánusokat olyan évtizedek óta fennálló fellegváraikból is kiűzték, mint Texas, Kansas vagy Dél-Karolina. Az eredményt számos elemző az első felvonásnak tekinti a Trump-korszak hattyúdalában, de milyen kártyák lapulhatnak még az amerikai elnök kezében? A választási kudarc csak felbátoríthatja Trumpot a külpolitikában? Izraellel szakítás, Iránban pedig eszkaláció jöhet? A demokrata Kongresszus Ukrajna-pártibb irányba kormányozhatja az amerikai külpolitikát? A Portfolio külpolitikai podcastje, a Global Insight legfrissebb adásában Csizmazia Gábor Amerika-szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával elemeztük az előbbi kérdéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×