Infostart.hu
eur:
359.67
usd:
313.7
bux:
141872.76
2026. július 16. csütörtök Valter

Vádesküdtszék dönt Assange sorsáról

Egy amerikai vádesküdtszék megtette az első lépést afelé, hogy kémkedés miatt per indulhasson a WikiLeaks szivárogtató oldal alapítói és fenntartói ellen.

Julien Assange - bármilyen ellenérzéseket vált ki egykori támogatói között - keresztes hadjáratot hirdetett a nagyhatalmi titkolózással szemben, és most az amerikai kormány megpróbálja ezért megbüntetni.

Egy titokban ülésező, úgynevezett vádesküdtszék megtette az első lépést, hogy per indulhasson a WikiLeaks alapítója ellen. A testület tagjai csak azt bírálhatják el, hogy elegendő bizonyíték van-e az eljárás megindításához. Kötelező erejű idézéseket is kiadhatnak azonban, és így egy meg nem nevezett bostoni férfinek meg is kellett jelennie előttük.

Az, hogy a média nem tudja az illető nevét, furcsa, különösen az amerikai alkotmány alapján garantált szólásszabadság miatt. A szivárogató oldallal kapcsolatos idézés tényét is kiszivárogtatták - a Salon.com nevű oldalon.

A vádesküdtszék az 1917-es, kémkedésről szóló törvény alapján vizsgálódik. A jogszabályt az első igazán nagy szivárogtatás, az 1971-es Pentagon-papírok kapcsán próbálták alkalmazni a szivárogtató, Daniel Ellsberg ellen - sikertelenül.

A londoni Guardian úgy tudja, hogy a vádesküdtszék per indítását javasolja majd "számítógéphez való tudatos és jogtalan hozzáférés", valamint "az Egyesült Államok és bármely hatósága számára értékes adat és tárgy ellopás és konvertálása miatt".

Mindez Bradley Manning közlegényre utalhat, akit hónapokon át őriztek magánzárkában, amiért többszázezer titkos katonai dokumentummal, diplomáciai sürgönnyel és más fájlokkal teli DVD-ket adott át a WikiLeaks-nek.

Manning, akinek már nem kell magánzárkában töltenie napi 23 órát, hadbíróságra számíthat, az amerikai hatóságoknak azonban idáig nem sikerült a WikiLeaks-et, vagy alapítóit perbe fogni. Ha azonban bebizonyítják, hogy aktívan bátorították és segítették Manninget, akkor már könnyebben fel tudnak lépni Julien Assange és társai ellen. Egyes hírek szerint Manninget a neves egyetem, a Massachusettsi Technológiai Intézet, az MIT két diákja segítette. Nem világos, hogy a beidézett bostoni férfi egyikük volt-e.

Az Obama kormányzat megpróbál nagyon keményen fellépni a szivárogtatók ellen - jelenleg öt különböző, szövetségi vádeljárás folyik. A Nagy-Britanniában, svédországi kiadatása ellen harcoló Assange a napokban egy rangos ausztrál kitüntetést kapott - neki ítélték a Sydney Békealapítvány aranyérmét, amelyet Nelson Madela és a dalai láma is megkapott. Az ausztrál származású aktivista azt mondta, hogy "az Egyesült Államok totalitárius országként viselkedik", bár tagadta, hogy Amerika-ellenesség vezérelné.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Alkotmányjogász: az államfőnek lényegében nincs mozgástere

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyebek mellett azt tartalmazza, hogy megszűnik az államfő megbízatása. Ezt azonban még az érintett köztársasági elnöknek is alá kell írnia. Cservák Csaba alkotmányjogász professzor ismertette a Sulyok Tamás előtt álló lehetőségeket.
inforadio
ARÉNA
2026.07.16. csütörtök, 18:00
Bóna Szabolcs
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
Különös történések a magántőkealapoknál: 281 milliárd forintot kezelhettek hűtlenül, feljelentést tett a Transparency

Különös történések a magántőkealapoknál: 281 milliárd forintot kezelhettek hűtlenül, feljelentést tett a Transparency

Számos vakfoltot feltárt a Transparency International (TI) Magyarország elemzése a Baross Gábor Tőkeprogram háttérdokumentumainak vizsgálata során. A program két legutóbbi szakaszában a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az MFB Invest mintegy 388 milliárd forintnyi tőke befektetését vállalta 11 tőkealapban. Ebből a TI Magyarország öt magántőkealap döntéselőkészítő dokumentumait vizsgálta meg. A háttéranyagok a titkolt társbefektetők kilétét is felfedik. Az eredmény: rendszerszintű hiányosságok a kockázatkezelésben, kétes megalapozottságú piaci tesztek, fel nem tárt összeférhetetlenségek – és 281 milliárd forintnyi állami forrás, amelynek sorsa évekig nyomon követhetetlen marad. Az ügyben a TI Magyarország feljelentést tesz és számvevőszéki vizsgálatot kezdeményez – közölte a szervezet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×