A transzformátorházak sok helyen rogyadoznak, a vezetékekről hiányzik a szigetelés, számos villanyoszlop pedig alig áll a lábán, figyelmeztetnek az energiaszabályozó hivatal vezetői, akik több mint egymillió kilométernyi villanyvezetéket ellenőriztek az országban. Mindez azt eredményezi, hogy a rendszer, elsősorban a vidéki településeken, egyre sérülékenyebbé válik, és a legkisebb vihar is jelentős károkat tud okozni.
A szerzők szerint nem meglepő, hogy az utóbbi években egyre gyakoribbá váltak az áramszünetek, egy közép-franciaországi megye lakossága például 2008-ban összesen 35 és fél órát töltött áram nélkül. Az EDF a Franciaországon 1994-ben végigsöprő vihart követően ugyan azt ígérte, hogy 2017-ig évi 240 millió eurót, mai árfolyamon 66 milliárd forintot fordít a hálózat biztonságosabbá tételére, a kitűzött cél azonban csak kis részben teljesült.
Ráadásul a vizsgálatokból az derül ki, hogy a pénzek túlnyomó részét nem karbantartásra vagy felújításra, hanem azonnali kárelhárításra fordították. Nem véletlen, írják a jelentés készítői, hogy amikor tavaly januárban a Klaus névre keresztelt vihar végigszáguldott Délnyugat-Franciaországon, közel kétmillió háztartás maradt ismét áram nélkül.
A szerzők szerint a jelenlegi állapot az áramszolgáltató privatizálásával is összefügg, az azóta végrehajtott leépítések következtében lényegesen kevesebb a karbantartó, de a pénzügyi politikája is megváltozott: az EDF egy ideje elsősorban a külföldi befektetéseit finanszírozza, ami azzal jár, hogy háttérbe szorul a hazai rendszer fenntartása és modernizálása. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy egy szocialista politikus parlamenti bizottság felállítását javasolta a jelenség kivizsgálására.
Ezért állt le a Déli pályaudvar