eur:
410.55
usd:
391.87
bux:
79822.75
2024. november 25. hétfő Katalin
Italian coffee capsules or coffee pods on wood background
Nyitókép: Vlad Fishman / Getty

Itt a kávék sorrendje – egy különleges szempontból

A Québeci Egyetem kutatói szerint a rendszerint környezetszennyezőnek tartott, kapszulás kávékészítési módszer a valóságban környezetkímélőbb, mint filteres kávéfőzőt használni.

Becslések szerint napi kétmilliárd csésze kávét isznak meg világszerte az emberek: az élénkítő ital sokféle módon elkészíthető, a kapszulás változatok több mint négy évtizede vannak a piacon. Ez a kávéfőzési mód egyre népszerűbb, 2021-ről 2022-re 24 százalékkal bővült piacuk, mely így már több mint 12 millió dolláros évente – írja a BBC.

A kapszulák kérdése ugyanakkor megosztja azokat a kávéfogyasztókat, akik számára fontos a környezet védelme is: a kis műanyagkapszulák gyártása energiaigényes. később pedig felesleges hulladékot képeznek.

Hamburgban 2016-ban egyenesen betiltották a kapszulás kávéfőzők használatát állami hivatalokban.

A kutatók most ezt az elképzelést írták felül: ha a kávé teljes életciklusát figyelembe vesszük, nem a kapszulás kávéra kell ujjal mutogatni.

A kutatásban azt számították ki, hogy az egyes módszerekkel mennyi üvegházhatású gáz keletkezik, míg 280 milliliternyi kávét lefőzünk. Ehhez a teljes gyártási folyamatot megfigyelték a kávészemek előkészítésétől egészen addig, amíg a papírpoharak a szeméttelepekre nem kerülnek. Az eredmények szerint újra kell gondolnunk eddigi álláspontunkat, mivel nagyon fontos szemponttá válik az, hogy mennyi kávé kell egy csészényi mennyiség elkészítéséhez.

A legtöbb szén-dioxid a filteres kávéfőzők használatával keletkezik a vizsgált metódusok közül. Ennek oka az, hogy több kávé kell egy csészényi adag lefőzéséhez, és több energiát is használt ez a kávéfőző a víz felforralásához és a kávé melegen tartásához.

A második legpazarlóbb módszer a french press, a dugattyús kávéfőző használata a felhasználandó kávémennyiség miatt.

A kapszulás kávé csak ezután következik, a kutatás szerint 11-13 gramm kávét spórol adagonként az, ha kapszulával főzik. A negyedik vizsgált módszer az instant kávé volt, mely a legkörnyezetkímélőbb alternatívaként jelent meg. A kotyogós kávéfőzőt és a nagynyomású kávégépeket nem vizsgálták.

Fontos tudni azt is, hogy a kávé termesztése felelős a legnagyobb mennyiségű kibocsátásért: ez akár

a teljes mennyiség 40-80 százalékát is jelentheti.

A kutatás egyik szerzője, Luciano Rodrigues Viana arra biztatja az embereket, hogy kisebb mennyiségű kávét igyanak, ne főzzenek gyakrabban kávét kapszulás géppel csak azért, mert az olyan könnyű, és váltsanak újratölthető kapszulákra környezetkímélőbb módszerként.

Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×