„A megnövekedett porkoncentráció önmagában is okozhat légzőszervi irritációt” – mondja a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója. Aki egészséges, rendszerint torokkaparásról, köhögésről, az allergiások meglévő panaszaik romlásáról számolnak be – teszi hozzá Müller Veronika.

„A tüdő sokat kibír, a légzőrendszer a 2,5 mikronnál nagyobb méretű részecskék zömét kiszűri. Azonban huzamosabb kitettség és a 2,5 mikron alatti (PM2,5) koncentráció növekedése, amit a Magyarországon is már több alkalommal megjelenő, szaharai porvihar hatására tapasztalhattunk, hosszú távon krónikus tüdőbetegség kialakulásához vezethet” – idézi az semmelweis.hu Müller Veronika szavait.

Mint olvasható, a szaharai pornapok tüdőbetegségekre gyakorolt hatását a sivatagos területekhez közelebb fekvő Kanári-szigeteken vizsgálták korábban. Azokon a napokon, amikor a koncentráció nagymértékű növekedését észlelték, az ismert tüdőbetegeknél a kórházba kerülés kockázata is nőtt.

Hasonlóképp az erdőtüzek hatására megemelkedett PM2,5 részecske-koncentráció rontotta az asztmás betegek tüneteit, akik szintén gyakrabban szorultak kórházi kezelésre.

A porkoncentráció emelkedése mellett

a hőhullámok is hatással vannak a légzőrendszerre.

Az ismert tüdőbetegek körében a külső hőmérséklet jelentős emelkedése ronthatja a betegség tüneteit, kórházba is kerülhetnek. „Ilyenkor javasolt a déli órákban kerülni a szabadban tartózkodást. Ha ez nem megoldható, a megfelelő folyadékbevitel és a tüdőbetegek számára előírt inhalációs terápia rendszeres alkalmazása elengedhetetlen” – tanácsolja Erdélyi Tamás tüdőgyógyász szakorvosjelölt, aeroszolokkal foglalkozó PhD-hallgató.

Fontos odafigyelni, mert ugyan nem mindenki érzi a por akut hatásait, hosszú távon a légutak érintettsége mellett tüdőszöveti betegségekhez is vezethet, melyek évek során a tüdő fibrotikus átalakulásán keresztül is csökkenthetik a tüdő funkcióját és kapacitását – teszi hozzá.

A klímaváltozás egy további hozadéka az adott régióban nem honos kártevők, betegségek megjelenése.

A széllel továbbított por is hordozhat az egészségre káros ágenseket. A gombaspórák, baktériumok és vírusok megtapadnak a poron, és a tüdőbe jutva gyulladást, allergiás reakciót vagy fertőzést okozhatnak. Felbukkanásuk az időjárási szélsőségek, például porviharok számával párhuzamosan nő, s földrajzi eredetüktől függően a szervezet teljesen új egészségügyi kihívásokkal találkozhat.

Kiváló példa erre az arizonai sivatagban régóta ismert völgyláz. A betegséget a talajban élő Coccidioidomycosis gomba okozza, melyet a mezőgazdasági tevékenység hatására a földből a szél felkap és elvisz, de erdőtűz során is terjedhet. A spórákat belélegezve influenzaszerű tünetek jelentkezhetnek. Bár az emberek 60 százaléka tünetmentes, a gyengébb immunrendszerrel rendelkezők egy része kórházi kezelésre szorulhat, súlyos esetben a betegség halálos kimenetelű is lehet. A gombafaj szaporodásának kedvez a párás, meleg klíma, ezért a felmelegedés miatt hamarosan az Egyesült Államok jelentős területén elterjedhet a völgyláz – már 300 km-távolságban lévő eseteket is igazoltak. A növényzettel borított területek aránya világszerte csökken, ami a hasonlóan terjedő fertőzések számát másol is emelheti a világon – olvasható.