Az már az omikron előtt is tiszta volt, hogy egy harmadik adag oltás beadása növeli a vakcinák nyújtotta védelmet azzal együtt is, hogy a két korábbi oltás által a súlyos megbetegedések ellen nyújtott védelem szintje így is magasnak bizonyult. De vajon jelenleg öles léptekkel haladunk egy olyan jövő felé, amelyben soha véget nem érő sorozatban kell felvennünk az újabbnál újabb emlékeztető adagokat?
A vakcinák arra késztetik a szervezetet, hogy semlegesítő antitesteket termeljen, amelyek meg tudják állítani a koronavírust, még mielőtt az megfertőzné sejtjeinket, de a keringő antitestek száma idővel csökkenhet. Az oltási kampányt leghamarabb kezdő Izraelből származó adatok szerint
a fertőzés elleni védelem már három hónap után csökken.
A The Guardian cikke szerint azóta az is kiderült, hogy a második oltás beadása után hat hónappal az emberek 15-ször nagyobb valószínűséggel fertőződtek meg, mint néhány héttel az oltás beadása után.
Mindenképp probléma a csökkenő immunitás
Még ha a kétadagnyi vakcina a legtöbb ember védi is a súlyos megbetegedéssel szemben, a csökkenő immunitás jelentős közegészségügyi problémát jelenthet, ha a felnőttek egy része továbbra is oltatlan marad, vagy olyan immunállapottal él, amely sebezhetővé teszik őt.
Az omikron megjelenésével még fontosabbá vált az emlékeztető adagok felvétele. A vírusban bekövetkezett mutációk miatt a tüskefehérje ma már egészen másképp néz ki, mint az eredeti vuhani törzsé, amelyre az összes jelenlegi vakcinát tervezték. Ez azt jelenti, hogy a korábbi fertőzésből és oltásból származó antitestek kevésbé hatékonyak az omikron megállításában, azaz nagyobb mennyiségű antitestre van szükség, hogy kompenzáljuk a megváltozott tüskefehérjéhez kevésbé jól illeszkedő antitesteket.
Másképp készül a védelem
A vizsgálatok szerint az emlékeztető adag jelentősen megnöveli az antitestek szintjét a két adag után tapasztalthoz képest, ami egyesek reményei szerint azt jelenti, hogy a harmadik adag után lassabban fog gyengülni a védettség, bár még nem telt el elegendő idő annak megállapítására, hogy ez így van-e.
Korai adatok azt is sugallják, hogy
az antitestek minősége magasabb az emlékeztető oltást követően.
Az immunrendszer a vírussal vagy vakcinával való ismételt találkozások alapján tovább finomítja az antitesteket kiválasztását és felerősítését, így a harmadik adagot követően szélesebb körű, erőteljesebb immunválasz alakul ki.
Jöhet majd jobb oltás is
Némi optimizmusra ad okot az is, hogy a vakcinák jobban megállják a helyüket a súlyos betegségekkel szemben, mint a fertőzésekkel szemben. Az immunrendszernek van egy második védelmi vonala is a T-sejtek formájában, amelyek a már fertőzött sejteket támadják meg. A T-sejtek általában tovább maradnak meg a szervezetben, ráadásul felismerik a vírus azon részeit, amelyek jobban konzerváltak, így az omikron is kevésbé tudja megtéveszteni őket. Ha tehát az antitestek nem elég jók a fertőzés elhárítására, a T-sejtek lecsaphatnak, hogy ellenőrzésük alá vonják a betegséget, mielőtt az súlyos állapotot alakíthatna ki.
A laboratóriumi adatok tehát biztatóak, de a valóságban zajló folyamatokat is figyelemmel kell kísérni annak érdekében, hogy kiderülhessen,
hogyan zajlik le egy omikron dominálta hullám.
Az oltóanyaggyártók mindenesetre dolgoznak erre a változatra kifejlesztett vakcinákon is.
A tudósok reményei szerint a vakcinák következő generációja nemcsak a forgalomban lévő törzsekhez fog jól illeszkedni, hanem sokkal szélesebb körű immunvédelmet is nyújt majd, így a mutációk ellen is hatékony lesz. Az egyik lehetőség egy olyan vakcina, amelyet kifejezetten úgy terveztek, hogy T-sejtes védelmet vált ki, ami a tudósok szerint nem hónapok, hanem évekig tartó védettséget eredményezhet.
