eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Barkóczi Katalin reumatológus főorvos beolt egy nőt a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina harmadik adagjával a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Nyírbátori Szakrendelőjében kialakított oltóponton 2021. október 22-én.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Részben megkerüli a Pfizer oltásának hatását az omikron

A fertőzés után beoltottakat ugyanakkor jól védi a vakcina és az emlékeztető oltások felvétele is védetté teszi az embereket dél-afrikai adatok szerint. A kutató rosszabb eredményre számított.

Ez az első olyan kutatás, amely az oltás állóképességét kifejezetten az omikronnal szemben vizsgálja. Az eredményekről Alex Sigal, a kutatást a durbani Afrika Egészségügyi Kutatóintézetben irányító szakember számolt be.

Sigal és csapata laboratóriumi körülmények között vizsgálta a Pfizer vakcináját az omikronnal szemben. Tizenkét olyan embertől vettek mintát, aki két adag Comirnatyval volt korábban beoltva, a CNN cikke szerint az ő mintáik esetében derült ki az, hogy az omikron részben megkerüli a kialakult védettséget, de azért marad valamiféle immunitás a vírussal szemben az ilyen esetekben is.

Rosszabbra számított a kutató

"Nagyon nagy mértékben csökken a BNT162b2 semlegesítő hatása az omikronnal szemben az eredeti vírustörzshöz képest. Ugyanakkor nem teljes mértékben tudja megkerülni az omikron sem az oltás hatását. Egy korábbi fertőzés után felvett oltás változatlan semlegesítő hatással bír" – írta a Twitteren.

Az első látszat ellenére ez jó hír, vélekedik a kutató.

"Rosszabbra számítottam, szóval ez valójában jó hír" – mondta telefonos interjúban. Magyarázata szerint

elsőre úgy tűnt, hogy a tüskefehérje mutációi ennél nagyobb immunitás-elkerülési potenciállal bírnak.

"A variáns erre nem képes, ettől függetlenül persze rossz, de számomra úgy tűnik, meg lehet vele küzdeni" – fogalmazott.

Kis mintával dolgoztak egyelőre

A kísérletben tüdőszövet-darabkákat használtak. A fertőzés után beoltottak esetében hat vérmintával dolgoztak, ezekben sikeres volt az omikron semlegesítése. Ez alapján vélekedik úgy a kutató, hogy

a korábbi fertőzés után adott oltás erős védelmet nyújt,

a súlyos megbetegedések ellen várhatóan hatékony az omikron esetében is.

Fontos kiemelni, hogy laboratóriumi körülmények közt dolgoztak a mintákkal, így jutottak arra a következtetésre, hogy 41-szer kisebb a védelem mértéke akkor, ha Comirnatyval kétszer oltottak vannak kitéve az omikronnak, mint ha ugyanezek a személyek az eredeti vírustörzzsel találkoznak. Sigal szerint minél több mintán végzik el a kísérletet, annál alacsonyabbá válik ez a szám, mivel egyéni különbségek akadnak az oltásra adott reakcióban létrejövő antitestek között.

Három oltás erős védelmet nyújt

A háromszor oltottak vérmintáival végzett kísérletek alapján Sigal szerint esetükben is magas fokú az immunizálás, mely a súlyos koronavírus kialakulásától védi meg az érintetteket. Más kutatások is arra jutottak, hogy az emlékeztető oltással védettebbek esélyei jobbak, mivel az immunitás rétegei közül néhányon átjuthat az omikron, de maradnak olyan rétegek is, amelyek továbbra is védik a háromszor oltottakat.

A legfontosabb az, hogy

a vírus továbbra is az ACE2 receptoron keresztül támadja a sejteket

– ha ez megváltozott volna, egy oltás sem érne semmit. Csapatával több mintán szeretné folytatni a teszteket, más vakcinákat is bevéve.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×