Mintegy 3760 tonna műanyaghulladék – bevásárlózacskó, vizespalack, polisztirol, mikroműanyag – lebeg a Földközi-tenger felszínén a Görög Tengerkutató Központ (HCMR) tanulmánya szerint.

"Ez sokkoló mennyiség. Sokkoló mindenekelőtt azért, mert az úszó műanyagon kívül az anyag nagy része a tengerfenékre süllyed" – írják szakértők a Frontiers in Marine Science című tudományos lapban megjelent jelentésükben.

A Földközi-tenger a műanyagszennyezettség gócpontjának számít a Kosztasz Ciarasz vezette kutatócsoport szerint, mivel sok partszakasz sűrűn lakott. Ehhez járulnak még hozzá olyan tényezők, mint a turizmus, a halászat, a hajózás és nem utolsósorban a beltenger geográfiája is, hiszen viszonylag kis mértékű a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán közötti vízcsere.

Egy új számítási modell szerint a tudósok arra jutottak, hogy

évente mintegy 17 600 tonna műanyag landol a Földközi-tengerben, ebből 3760 tonnányi lebeg a felszínen, 2800 tonnányi lesüllyed, a többi része pedig a partra mosódik.

Világszerte több mint 250 ezer tonnányi műanyag szemét lebeg az óceánok felszínén. "A műanyag tengeri eloszlását vizsgáló szimulációkat jelenleg nagymértékű bizonytalanság jellemzi" – mondta el Ciarasz. Ennek hátterében elsősorban a folyamatok komplexitása áll.

Míg például a műanyag zacskók hosszú időn át a felszínen lebegnek, más műanyagok gyorsan lesüllyednek. Egyeseket elnyelnek a tengeri állatok, organizmusok, mások apró részekre esnek szét. Ehhez jön még a szél, a hullámok, az áramlatok ereje, amely a műanyagot messzire hajtja.

A tudósok ezeket a tényezőket mind figyelembe vették. Ez alapján többek között meghatározták azokat a régiókat, ahol különösen sok műanyag kerül a tengerbe.

Új számítási modelljük segíthet a környezetszennyezés korlátozására hozott intézkedések hasznosságának ellenőrzésében, az intézkedések célzottabb kidolgozásában és alkalmazásában - fejtette ki Ciarasz.

A tanulmány és az ábrák forrása a Frontiers in Marine Science oldalon, IDE kattintva érhető el.