"Vannak olyan tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni azzal kapcsolatosan, hogy mennyire lesz rossz az influenzaszezon, de vannak olyanok, amelyeket abszolút kontroll alatt tarthatunk. Mindenki oltassa be magát" – mondta Hsziaojen Szu, egy washingtoni gyermekkórház infekciókontrollért felelős vezetője.

Általánosságban véve nehéz előre megmondani, hogyan alakulhat majd egy jövendőbeli influenzaszezon, de az előttünk álló kifejezetten kemény lehet a szakértők szerint – számol be az NBC. A gyerekek visszatértek az iskolai közösségekbe, ahol a maszkhasználat általánosságban véve sokkal lazább, mint tavaly volt. A tavalyi szezon ráadásul gyakorlatilag elmaradt, így az a fajt alapvédettség, amely az évről vére való kitettségnek köszönhetően állandó szinten van, most gyengébb a szokottnál.

Csökkent az immunitás

"A lakossági immunitás nagy része azért alakul ki, mert a lakosságban egy része a megelőző évben influenzás volt, és ha hasonló törzs kering, akkor ők azt már nem kapják el" – mondta Mark Roberts, a Pittsburghi Egyetem Közegészségügyi Doktori Iskolájának közegészségügyi dinamikai laboratóriumának igazgatója nemrégiben. Tehát a tavalyi influenzás megbetegedések alacsony száma miatt idén drámaian megnövekedhet a megbetegedések száma.

Robert és csapata két modellezést is elvégzett, mellyel az influenzaszezonban várható kórházi kezelések számát jósolták meg. Amerikában a CDC adatai szerint évente 200 ezer ember kerül kórházba influenza miatt, ez a szám most legrosszabb esetben meg is háromszorozódhat, így

600 ezer ember is kórházba kerülhet.

Ehhez nagyon fertőző törzs terjedésével számoltak alacsony átoltottság mellett. Szerencsére jelenleg nincs jele annak, hogy ilyen nagyon fertőző törzs megjelenhetne – ha mégis megtörténne, ahhoz 75 százalékos átoltottság kell a többlet kórházi kezelések elkerülésére, ám Amerikában legfeljebb az emberek 50 százaléka veszi fel az influenza elleni vakcinát évről évre.

Az oltással elkerülhető a kórházi kezelés

Amerikában már nyáron sokan kerültek kórházba főként gyermekek köréből olyan vírusokkal, melyek általánosságban télen szoktak terjedni – ilyen az RSV, vagy a kruppot, esetleg kéz-láb-száj betegséget okozó patogének. Ez a maszkviselés és a távolságtartás végének köszönhető David Kimberlin, a Birminghami Alabama Egyetem gyermekfertőző betegségek osztályának egyik vezetője szerint. Mostanra a deltás esetek dominálnak már, kórházuk teli a koronavírusos esetekkel. Ha ehhez csatlakoznak még az influenzás esetek is, az már túlterheli a kórházakat.

A matematikai számításokon túl az északi féltekén az influenzaszezonok szokásos előrejelzője az influenzaaktivitás a déli féltekén, amely éppen most fejeződik be. Szung szerint az influenzaaktivitás ott eddig alacsony volt, főként azért, mert sok ország még mindig korlátozások közt él. Az adatok összefüggést mutatnak a fokozott közegészségügyi intézkedések és a vírus terjedésének csökkenése között.

Az oltásoknak, melyek hatékonysága általában 50 százalékos, nagy szerepük lehet az influenza elleni harcban:

az oltottak közül a megbetegedést elkapók éppúgy nem kerülnek kórházba általában, mint a koronavírus elleni oltásnál.

Itthon minden adag elkelt tavaly

Magyarországon a koronavírust megelőző időkben a 65 év fölöttiek kérhettek ingyenesen influenza elleni védőoltást: a korcsoport negyede élt a lehetőséggel. Tavaly a koronavírus miatt bárki ingyenesen vehette fel háziorvosánál az oltást, amelyből így sem jutott mindenkinek, aki szerette volna. Egy átlagos évben 1,3 millió adag áll rendelkezésre, és fele sem fogy el összességében itthon, míg tavaly végül 1,4 millió adagot tudtak beadni a magyaroknak, és így is sokan maradtak vakcina nélkül. Mindezzel együtt hazánkban is elmaradt az influenzaszezon: a gyanús tünetekkel rendelkezők száma bőségesen a járványküszöb alatt maradt a korlátozó intézkedések hatására.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!