Ferenczcz Orsolya szavai szerint a világűrben kint tartózkodók, legyen szó európaiakról, amerikaiakról, kínaiakról vagy oroszokról, sokkalta úgymond emberiségtudattal állnak ahhoz a kérdéshez, hogy az emberiség egy egységes morálfilozófiai talppontra jusson. Vagyis az asztronauták nagyon pontosan érzik, és sok esetben a nyilatkozataikban is jelzik: a világűrből nézve a Föld egyetlenegy törékeny kék bolygó, egy zárt rendszer, amire nagyon kellene vigyázni, következésképp a fókusz is máshová helyeződik, mint a földfelszínen.

Ugyanakkor a földfelszínen az összes olyan emberi érdekérvényesítés, ahol a hatalmak és a különféle társadalmak érdeket kívánnak érvényesíteni, az nyilván

a világűrbe is elengedi a saját „nyúlványait”

– fűzte hozzá az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, aki szerint nyilvánvaló, hogy

a világűr az érdekérvényesítés és a vetélkedés terepe, ráadásul egyre inkább, amire jól példa a Holdért folyó elképesztően erős küzdelem.

Utóbbi jelentőségét illetően a szakember kifejtette, a Holdon speciális állapotú anyagok vannak. Az állandó és nagyon erős sugárzás miatt olyan izotópok találhatóak meg, amelyek a Földön vagy nincsenek, vagy nagyon drága előállítani őket. „És bizonyos, a fúziós fizikai folyamatoknak a tanulmányozásához jó, ha van ilyenje egy–egy kutatólabornak, esetleg egy fúziós erőműhöz is kellhetnek.”

Másfelől stratégiailag is fontos pont a Hold

– tette hozzá –, hiszen az emberiség egyre messzebb kíván – különféle okok miatt – eljutni a Naprendszerben, ami nyilván a Hold felszínről könnyebb feladat, hiszen a startkor nem kell a Föld gravitációs erejével megküzdeni Ferencz Orsolya arra is emlékeztetett, hogy anyagforgalmát tekintve a Föld egy zárt rendszer, és például az egyre népszerűbb elektorosom autók akkumulátoraihoz számos olyan anyagra van szükség, amiből előbb–utóbb ki fogunk fogyni, így a közeljövőben, de akár már a jelenben is, nagyobb szerepet kap az úgynevezett űrerőforráskutatás és az űrbányászat is.

Égető kérdések az űrdiplomáciában

Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos szerint a space traffic management, vagyis az űrforgalmi irányító rendszer koncepciójának kialakítása egy olyan alapvető kérés lehet, amelyben dűlőre kellene jutnia az érintetteknek. A másik fontos, hogy az újfajta űrkutatás terén miként tud effektívebb lenni az Európai Unió, amely egy nagyon erős űrprogrammal rendelkezik, amely mögé rengeteg pénzt tett.

„Hogy ne égessük el az európai közösség pénzét,

miközben az látható, hogy India versenyképesebb, mert az egy pénzegységre jutó megvalósult eredmény hatékonyabb, mert sokkal alacsonyabbak a belső költségek, ezekkel valamit kezdeni kell, tehát bőven van miről beszélni” fogalmazott Ferencz Orsolya.

Mint kiemelte, miután tagállami befizetés van szó mind az EU, mind az Európai Űrügynökség kasszája tekintetében, az elsődleges, hogy a befizető országok azt tudják mondani hogy „igen, ez az, amiért én ezt a pénzt odavittem, ez nekem így jó és fontos, és az én űriparom ennek arányában részesülni is tud a visszafizetett pénzekből”. Vagyis az nem elfogadható, ha azzal szembesülnek a tagországok, hogy az uniós űrkutatás egy rossz program mentén haladó dolog Ferencz Orsolya példaként említette a hordozórakéták kérdést – hiszen ma már az is egy külön iparág –, amely esetében a globális piacon az európai versenyképesség esik, amivel muszáj lenne valamit kezdeni.

„Az ugyanis nem lehet elég, ha azt mondjuk, hogy amennyiben az eszközödet fel akarod juttatni, akkor legyél kedves azt európai hordozóeszközzel tedd.”

Főleg, ha közben az indiai, az orosz, vagy akár amerikai egész egyszerűen olcsóbb – magyarázta a szakértő.

Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos azt is közölte, hogy az űrgazdasági felmérések és mindazok, akik figyelik a piacot, 1:6, tehát nagyon magas megtérülési aránnyal számolnak.

De való igaz, hogy mindehhez meg kell teremteni azt a pénzügyi szabályozó rendszert – a jogszabályin túl –, ami miatt mondjuk egy űripari vállalat, ami miután esetleg pont állami dotációval megerősödött az adott tagállamban, vagy az európai közösséget használta arra, hogy megerősödjön, utána ne lépjen le úgymond egy olyan adóparadicsomba, ahol aztán még jobb feltételekhez tud jutni – tette hozzá. „Tehát igazából mindazok a problémák, amik a világgazdaságot feszítik, itt is megjelennek.”