A matematikai modellezésen alapuló számítások alapján az, ahogyan az emberi szervezet a patogénre reagál, elképzelhetővé teszi, hogy tíz év múlva annyira kell majd csak komolyan vennünk az új koronavírust, mint ma egy közönséges megfázást, írja a MedicalXpress.

Fred Adler, a kutatás vezetője szerint az első hullám azért bizonyult olyan borzalmas hatásúnak, mert azt megelőzően még egyetlen ember sem találkozott a vírussal, azonban miközben egyre többen fertőződnek meg azzal, illetve veszik fel az oltást, az immunrendszer adaptál, és a betegség lefolyásának súlyossága enyhülni fog. Az enyhe esetek kevesebb vírus leadásával is járnak, ami egyúttal azt is jelenti, hogy kevesebb fertőző részecske jut el másokhoz is. Egyszerűben fogalmazva az enyhébb esetek további enyhébb esetekhez vezetnek a Salt Lake Cityben található Utah Egyetem matematikus-biológus szakértője szerint.

Felmerült már az elképzelés

Nem újszerű az elmélet azzal kapcsolatosan, hogy idővel az új koronavírus megszelídülhet: korábbi modellek is előrejelezték ezt a lehetőséget, és történelmi előképe is van a szcenáriónak. Az emberekben régóta ismert koronavírus-típusok megfázásnál több tünettel nem járnak, gyakran tünetmentesek. Ezek a koronavírusok tehenekről léphettek át az emberre még az 1880-as években. Az időzítés azért érdekes, mert 1889-ben söpört végig az orosz influenzaként ismert megbetegedés a Földön: az egymillió ember életét követelő betegségről azt feltételezték, influenza lehet, de

Adler feltételezése szerint valószínű, hogy a tehenekről az emberre átlépő akkori koronavírusról lehetett inkább szó.

A mára apró kellemetlenséget okozó vírus akkor még sokkal erőteljesebb hatással járt, ha Adler hipotézise igaz.

Két kulcstényező akad

Adler kutatótársaival matematikai modellekkel igyekezett megjósolni, mi lehet az új koronavírus jövője. A modellezésben figyelembe vették, hogy a vírusnak való kitettség és a betegség súlyossága közt kapcsolat van: aki kevesebb vírusnak van kitéve, enyhébb tüneteket produkál. Sok emberben korábbi fertőzés vagy az oltás immunitást tart fenn, ami megvédi őket a súlyos lefolyású betegségtől és akadályozza a nagy mennyiségű vírus ürítését.

Egy másik kulcsfontosságú összetevő a gyermekekkel kapcsolatos: ők általában csak enyhe tüneteket tapasztalnak. A modell szerint ezek a tényezők együttesen egyre kevésbé virulenssé teszik majd a SARS-CoV-2-t, ami tíz éven belül a korábbról ismert koronavírusokhoz hasonló betegségeket lesz majd képes csak kialakítani és akkor már talán oltani sem kell majd ellene.

Endémiává alakulhat

Ez is elképzelhető, de más kutatók más teóriákat is felállítottak. Jeffrey Shaman, a New York-i Columbia Egyetem Mailman Közegészségügyi Iskolájának környezet-egészségügyi tudományok professzora szerint a koronavírus az influenzához hasonlít majd inkább: szezonálisan tér vissza, a legtöbb embernek nem jelent problémát, de az idősek és egyes alapbetegségben érintett réteg számára a kórházi kezelés és a halál rizikóját is hordozzák majd.

Shaman arra figyelmeztet, jelenleg senki sem tudja megmondani, mi történik majd ténylegesen - mindez csak teória. Véleménye szerint

a koronavírusos halálozási adatok alakulása jelenthet jó indikátort arra, mi várható, de jelenleg nagyon sok az ismeretlen faktor, többek közt az, meddig is adnak majd védelmet a vakcinák.

A variánsok is folyamatosan árnyalják a képet, így arra a kérdésre, hogy mikor lesz mindennek vége, jelenleg senki sem tudja a választ. De Shaman szerint abban reménykedhetünk, hogy az új koronavírus a jövőben sokkal kevésbé fogja majd befolyásolni életünket, mint most.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!