Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
AstraZeneca koronavírus elleni védőoltás második adagjai oltáshoz előkészítve Kasza Beáta háziorvos kunszállási rendelőjében 2021. március 18-án.
Nyitókép: MTI/Bús Csaba

Nyolcszor nagyobb a vérrögösödés rizikója koronavírus után, mint az AstraZeneca vakcinája miatt

A betegséget követő agyi vénás trombózisok harmada harminc év alatti betegeknél következik be egy kutatás szerint.

Egymillió koronavírus-fertőzöttből 39 esetében alakult ki trombózis, míg az AstraZeneca vakcinájának beadása után egymillióból 5 embernél – írja a Sky News.A koronavírusos betegek esetében felfedezett rizikó nagyjából háromszorosa annak, mint egy vírusfertőzés után átlagosan.

Oxfordi kutatók úgy találták, hogy valószínűsíthetően az AstraZeneca – és a Johnson,&Jonhson – oltását követően előforduló esetek hátterében az adenovírus mint vektor használata állhat. Trombózis ugyanakkor az mRNS-oltások, azaz a Pfizer és a Moderna vakcinájának felvétele után is kialakulhat: egymillió emberből négy esetében van meg a veszély. A számok azt mutatják, hogy a fenti oltások mindegyikének esetében tizedakkora a rizikó vérrögök kialakulására, mintha valaki koronavírussal fertőződne meg.

Paul Harrison, az Oxfordi Egyetem professzora kutatásuk eredményét a következőképp értékeli: "Két fontos megállapítást tehetünk: először is az új koronavírus megnöveli az agyi vénás trombózis kialakulásának kockázatát, a vérrögösödést is hozzáadva a fertőzés okozta problémák közé. Másrészt pedig

a koronavírus okozta rizikó a vérrögök kialakulására sokkal jelentősebb, mint amit az oltások jelentenek,

még a harminc év alattiak körében is. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni, amikor az előnyöket és a hátrányokat latolgatjuk" – fogalmazott.

Az egyetem egy másik professzora, John Bell szerint a vérrögökhöz vezető recept a koronavírus-fertőzés.

"Ha nem oltatjuk be magunkat, el fogjuk kapni a koronavírust, és ha elkapjuk, nagyon nagy esélyünk van vérrögök kialakulására" – mondta el.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×