Infostart.hu
eur:
364.37
usd:
313.83
bux:
148292.85
2026. szeptember 8. kedd Adrienn, Mária
A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinái a második adag oltásához Kálmáncsán, a Somogy Megyei Gondviselés Szociális Otthonban 2021. február 20-án.
Nyitókép: MTI/Varga György

Bizonyos ráktípusok esetén előfordulhat, hogy nem hat az oltás

Egy friss kutatás szerint a vérrákokban, csontvelőrákban vagy nyirokcsomórákban szenvedők testében nem biztos, hogy antitestek jelennek meg az oltást követően.

A krónikus limfocitaleukémiában szenvedők esetében a legnagyobb rizikója annak, hogy a védőoltás nem tudja azt az immunválaszt kiváltani, amelyet az egészséges populáció esetében igen – derül ki a University of Pittsburgh Medical Center kutatásából. Esetükben ezért még az oltás felvétele után is szükség van arra, hogy maszkot viseljenek és távolságot tartsanak egészségük megérzésének érdekében – írja a MedicalXpress.

Ghady Haidar, a kutatás vezető szerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy fontosnak tartják az immunhiányos állapotú betegek figyelmének felhívását erre a jelenségre, mivel egyre gyakrabban merül föl az, hogy az oltottak maszkviselés nélkül is találkozhassanak egymással. "Az orvosoknak tájékoztatniuk kell immunhiányos állapotú betegeiket arról, hogy esetükben fennállhat ez a veszély. Kutatásunk eredményeinek értelmében

a rosszindulatú hematológiai daganatos betegségek esetében arra, hogy antitestválasz alakuljon ki az oltottakban, az esély ötven százalék.

Épp, mint mikor feldobunk egy érmét: fej vagy írás, kialakul, vagy nem" – fogalmazott. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy egy negatív antitestteszt nem jelenti azt, hogy valaki védtelen a vírussal szemben, mivel a sejtes immunitást ezek a tesztek nem mutatják ki.

A vérrákokban szenvedő betegeket nem vonták be klinikai kísérletekbe a vakcinák tesztelése folyamán, ugyanakkor mivel

körükben 30 százalékos a koronavírus halálozási aránya,

a szakértők szerint kiemelt kockázati csoportként szükséges őket számon tartani. Haidarék kísérletében 67 rákbeteget oltottak a Pfizer vagy a Moderna oltásával, majd három héttel a második adag beadását követően vért vettek tőlük. Azt találták, 46 százalékukban egyáltalán nem termelődtek antitestek. A krónikus limfocitaleukémiában szenvedő 13 betegből 10 esetében történt ez.

A kutatók dolgoznak azon, hogy felderítsék, mi állhat a jelenség hátterében: egyelőre annyit tudnak kijelenteni, hogy a kezeléseknek nincsen szerepük az antitestek meg nem jelenésében. Fontos ezért a vérrákokban szenvedőknek tudniuk arról, hogy veszélyben lehetnek, ezért ha oltottként koronavírusos tüneteket tapasztalnak, kérjenek orvosi segítséget.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Nincs többé vármegye és főispán, döntött az Országgyűlés

Nincs többé vármegye és főispán, döntött az Országgyűlés

Az Országgyűlés 134 igen, 52 nem szavazattal döntött arról a törvényjavaslatról, amelynek értelmében a vármegyék ismét megyék lesznek, visszaállítva közigazgatási és földrajzi jellegű nevüket, a főispánok pedig ismét kormánymegbízottként látják el feladatukat.
Tisza-kormány: indul a Szent István vidékfejlesztési program, a parlament előtt az új 2026-os költségvetés

Tisza-kormány: indul a Szent István vidékfejlesztési program, a parlament előtt az új 2026-os költségvetés

Mozgalmasan telik a kedd a hazai politikai életben: Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben bejelentette a Szent István vidékfejlesztési program elindítását, és közölte, hogy a kormány a megyei közgyűlések megszüntetésére, valamint a rendszer teljes átalakítására készül. A kormányfő elmondása szerint az így felszabaduló több tízmilliárd forintot pedig vidékfejlesztésre fordítanák. A délelőtt folyamán nyilvánosságra hozták a friss PISA-eredményeket is, amelyet Lannert Judit oktatási miniszter globális oktatási válságként értékelt. A tárcavezető gyökeres változásokat ígért. Mindezek mellett a Tisza-kormány körvonalazódó dízeltámogatási intézkedéséről és a Waberer's ügyéről is új fejlemények láthatnak napvilágot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×