Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinái a második adag oltásához Kálmáncsán, a Somogy Megyei Gondviselés Szociális Otthonban 2021. február 20-án.
Nyitókép: MTI/Varga György

Bizonyos ráktípusok esetén előfordulhat, hogy nem hat az oltás

Egy friss kutatás szerint a vérrákokban, csontvelőrákban vagy nyirokcsomórákban szenvedők testében nem biztos, hogy antitestek jelennek meg az oltást követően.

A krónikus limfocitaleukémiában szenvedők esetében a legnagyobb rizikója annak, hogy a védőoltás nem tudja azt az immunválaszt kiváltani, amelyet az egészséges populáció esetében igen – derül ki a University of Pittsburgh Medical Center kutatásából. Esetükben ezért még az oltás felvétele után is szükség van arra, hogy maszkot viseljenek és távolságot tartsanak egészségük megérzésének érdekében – írja a MedicalXpress.

Ghady Haidar, a kutatás vezető szerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy fontosnak tartják az immunhiányos állapotú betegek figyelmének felhívását erre a jelenségre, mivel egyre gyakrabban merül föl az, hogy az oltottak maszkviselés nélkül is találkozhassanak egymással. "Az orvosoknak tájékoztatniuk kell immunhiányos állapotú betegeiket arról, hogy esetükben fennállhat ez a veszély. Kutatásunk eredményeinek értelmében

a rosszindulatú hematológiai daganatos betegségek esetében arra, hogy antitestválasz alakuljon ki az oltottakban, az esély ötven százalék.

Épp, mint mikor feldobunk egy érmét: fej vagy írás, kialakul, vagy nem" – fogalmazott. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy egy negatív antitestteszt nem jelenti azt, hogy valaki védtelen a vírussal szemben, mivel a sejtes immunitást ezek a tesztek nem mutatják ki.

A vérrákokban szenvedő betegeket nem vonták be klinikai kísérletekbe a vakcinák tesztelése folyamán, ugyanakkor mivel

körükben 30 százalékos a koronavírus halálozási aránya,

a szakértők szerint kiemelt kockázati csoportként szükséges őket számon tartani. Haidarék kísérletében 67 rákbeteget oltottak a Pfizer vagy a Moderna oltásával, majd három héttel a második adag beadását követően vért vettek tőlük. Azt találták, 46 százalékukban egyáltalán nem termelődtek antitestek. A krónikus limfocitaleukémiában szenvedő 13 betegből 10 esetében történt ez.

A kutatók dolgoznak azon, hogy felderítsék, mi állhat a jelenség hátterében: egyelőre annyit tudnak kijelenteni, hogy a kezeléseknek nincsen szerepük az antitestek meg nem jelenésében. Fontos ezért a vérrákokban szenvedőknek tudniuk arról, hogy veszélyben lehetnek, ezért ha oltottként koronavírusos tüneteket tapasztalnak, kérjenek orvosi segítséget.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×