INFORÁDIÓ
2021. szeptember 23. csütörtök
Tekla

földrengés

égei-tenger

harangi szabolcs

szökőár

Túlélők után kutatnak a romok között mentők a törökországi Izmirben 2020. november 2-án, három nappal a 7-es erősségű, égei-tengeri földrengés után. A halálos áldozatok száma 81-re nőtt, a sérültek száma több mint ezer.

Égei-tengeri földrengés: a történetnek még közel sincs vége

Infostart

Október 30-án, kora délután egy 7-es magnitúdójú földrengés rázta meg az Égei-tenger keleti részét. A földmozgás kipattanási helye, azaz a fészekmélység viszonylag sekélyen, mindössze 10 kilométer mélyen volt. Ennek következtében nagy területen érezni lehetett a földrengést, még a 350 kilométer távolságban lévő Athénban is. A természeti esemény következtében a halálos áldozatok száma meghaladta a 80-at, több mint ezren sérültek meg, 17 ház dőlt össze. Általában ennyi a hír, néhány nap után még az ilyen földrengések is lekerülnek a híroldalakról, pedig ezzel nincs vége a történetnek.

Nincs vége a történetnek, mert a rengések azóta is folytatódnak – hívja föl a figyelmet Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus. Több mint 800 földmozgás követte a pénteki nagy rengést, és ezek közül több mint 40 haladta meg a 4-es magnitúdót, amit a lakosok is éreztek.

A veszély tehát még mindig nem múlt el.

Nincs vége a történetnek, mert itt kezdődik a szeizmológusok, azaz a földrengésekkel foglalkozó geofizikusok, valamint a tektonikával, azaz a földmozgások okaival, természetével foglalkozó geológusok fő munkája. A szakembereknek már a nagy földrengés kipattanása után rögtön dolguk volt: pontosan meg kell határozni a földmozgás kipattanási helyét és nagyságát, amit a kitelepített szeizmográfokba érkező jelek alapján végeznek. Ezután nagyon gyorsan értelmezniük kell a földmozgás jellegét, azaz annak kiváltó okát. Mindez rendkívül fontos, mert egy tengeralatti, függőleges elmozdulást okozó földrengés esetén fellép a szökőár veszélye, ami miatt sürgősen ki kell adni a riasztást. Minderre szinte perceik vannak a szakembereknek,

a jó döntésen emberek tízezreinek élete múlhat

– olvasható az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatójának háttéranyagában.

A szökőár riadót ki is adták: a tenger Szamosz szigetén, valamint Törökország nyugati partvidékén néhány helyen közel 300 métert nyomult a szárazföld belsejébe. Szerencsére nagyobb kár nem történt, a hullámok magassága nem volt túl nagy, bár a 100 kilométer távolságban lévő Kos szigetén a kikötőben elérte a fél méter magasságot is.

Brit Földtani Szolgálat/Margarita Segou
Brit Földtani Szolgálat/Margarita Segou

A néhány perc alatt hozott döntés után kezdődik a sok–sok modellszámításon alapuló további fejtörés. A földrengést az Égei-térség alatti kőzetburok (litoszféra) megnyúlása okozta feszültség váltotta ki, ami egy normál vető menti kőzettest lezökkenést okozott. A fő kérdés most, hogy ez milyen irányban történt, mert ez határozza meg azt, hogy hol pattannak ki az utórengések, amik szintén veszélyesek lehetnek. A szakembereknek számolások tömkelegét kell lefuttatniuk és értelmezniük, hogy valahogy mégiscsak „lelássanak” oda, ahova ember szeme nem ér el.

A tégla és a kalapács

Az utórengések állítják vissza a földkéregben az egyensúlyi, azaz nyugalmi feszültségállapotot. Egy ilyen földrengés óriási mechanikai hatást fejt ki a szilárd földkéregben, ahol erre a kőzeteknek valahogy reagálniuk kell. Ha egy kalapáccsal ráütünk egy téglatestre, akkor az kisebb-nagyobb darabokra törik. Ha azonban a téglatest be van jól építve egy házfalba, akkor másképpen fog reagálni: lehet, hogy kisebb törések alakulnak ki benne, de az is lehet, hogy csak piciny mikroméretű repedések jönnek létre, elmozdulás nem történik. Egy újabb kalapácsütéssel ezek a mikroméretű repedések már „feléledhetnek” és ezek mellett elmozdulás történhet. Valahogy így kell ezt elképzelni a mélyben, a földkéregben is – magyarázza az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője.

A pénteki földrengés olyan területen történt, ahol a múltban több nagy földrengés is volt, 1904-ben például egy közel ilyen erősségű. Volt, ahol kőzettest elmozdulás történt, máshol viszont csak mondjuk úgy, mikrorepedések alakultak ki, ezeket a szerkezeti vonalaknak nevezzük. A szerkezeti vonalak gyengeségi zónák, ahol egy mechanikai hatás, például egy földrengés során akár elmozdulások is történhetnek. Egy ilyen, már meglévő szerkezeti vonal (Szamosz vető) mentén történt a mostani földrengés is.

Van tehát feladat bőven

A szeizmológusok számolnak, modelleznek, hogy előre tudják jelezni, hogy az utórengések mely területekre jelentenek különös veszélyt. A tektonikai értelmezést végző szakemberek törésvonalakat észlelnek és hasonlítják össze a korábbi évtizedekben végzett kutatómunkájuk során azonosított törésvonalakkal. Mások arra végeznek számításokat, hogy a kőzetfeszültség hogyan befolyásolja ezeket a törésvonalakat, hogyan adódik át a feszültség, vajon lesz-e máshol is elmozdulás.

Ilyenkor ennek nem elhanyagolható esélye van, ami akár egy újabb nagy földrengést is okozhat.

E számolásoknak és az értelmező munkának tehát kulcsfontossága van a veszély előrejelzés és kezelés területén. A szakemberek ilyenkor, mondhatni, akcióban vannak, azonban látjuk azt is, hogy az idő kevés: gyorsan kell reagálni és jó döntéseket kell hozni. Ez pedig csak hosszú évtizedek tudományos munkájával érhető el, ami megalapozza azt a tudást, amire ilyen esetben óriási szükség van – zárul az egyetemi tanár közleménye.

Nyitókép: MTI/AP/Darko Bandic
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018