eur:
402.03
usd:
371.21
bux:
0
2025. március 31. hétfő Árpád
Pécs, 2020. április 18.A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportjának munkatársa mintát helyez a mikrocentrifugába a központ laboratóriumában Pécsen 2020. április 18-án. A laboratóriumba Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyéből érkeznek minták.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Kemenesi Gábor: az óvatlanság fellobbanthatja a vírus terjedését

A virológus szerint csupán időt nyertünk a vírussal való folyamatos harcra való felkészülésre.

Még bármi megtörténhet, eddig csupán időt nyertünk a további harchoz - mondta a Népszavának Kemenesi Gábor virológus a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa a járványvédelem nyári kihívásairól. A 33 éves virológus egyúttal tagja a Prof. Dr. Jakab Ferenc vezette kutatócsoportnak, amely a koronavírus-járvánnyal összefüggésben végez kutatásokat. Szavai szerint még mindig keveset tudunk a vírusról, nem egyértelmű, hogyan hat a terjedésére a hőmérséklet emelkedése, illetve a korlátozások enyhítése. Utóbbi elsősorban pszichológiai és gazdasági okokból tűnik elengedhetetlennek, mintsem járványvédelmi szempontból, a virológus szerint.

Úgy fogalmazott, hogy még mindig túl sok a gócpont a világban, ahonnan behurcolható a kevésbé fertőzött területekre, ráadásul ezzel kapcsolatban túl sok forgatókönyv elképzelhető. A világon egyetlen országban sem érte el az átfertőzöttség azt a szintet, aminél fellégezhetnének. Az óvatlanság azonban a vírus nyári fellobbanásával járhat. Szerinte egyébként

a nyári utazások fenntartják a földrajzi terjedést, és ősszel tart valószínűnek újabb járványhullámot.

Épp ezért szükséges szerinte továbbra is az egyéni védőeszközök és a fokozott higiénia, a távolság megtartása. Szavai szerint hosszabb távon is megmaradnak majd a most kialakuló szokások.

A járvány európai elterjedésekkor hozott korlátozó intézkedések logikusak és észszerűek voltak, hogy "ne engedjünk teret a vírusnak, amit sokan hurcoltak haza Nyugatról." A korai bezárkózással kapcsolatos rendelkezéseket az erdőtüzek megfékezésénél használt óvintézkedésekhez hasonlította, "amivel sikerült is a futótüzet lassan, takaréklángon égetni."

Kemenesi Gábor szerint értékes időt nyertünk a második hullám előtt a felkészülésre. A hazai járványvédelmi felkészülésről nincsenek információi, de úgy fogalmazott, hogy nem kerget illúziókat.

Úgy vélte, hogy még sokáig szükség lesz arra, hogy nagyon gyors diagnosztika és erős kontaktkutatás és a fertőzöttek izolációja mellett mielőbb megfékezzék a kialakuló járványgócokat.

A vakcinakutatásokkal kapcsolatban elmondta, hogy károsnak tartja, amikor bizonyos szakértők arról nyilatkoznak, hogy már a nyárra polcokon lesz a vakcina. Még ha sikerül is hatékonynak tűnő vakcinajelöltet is találni, a klinikai tesztek, majd a gyártás megszervezése, időigénye és a logisztikai problémák miatt ez esélytelen. De abban bízik, hogy a számos szálon futó vakcinafejlesztés eredményeképpen sikerül olyan stabil vakcinát kifejleszteni, amit nem kell évente újra csinálni. Úgy fogalmazott, hogy az optimális az lenne, ha lenne egy egydózisos vakcina, ami élethosszig tartó védelmet nyújt.

A virológus hosszabb távon is arra számít, hogy hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy újabb és újabb, eddig ismeretlen vírusok okoznak járványokat, problémát. Többnyire a légúti fertőzéseket okozó víruscsoportok képesek gyorsabb, világ körüli terjedésre. De egyszerűen túl sok ismeretlen vírus van még a természetben, és a már ismertekről sem derítettünk még ki fontos ismérveket, tulajdonságokat.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

A Magyar Külügyi Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján elhangzott, hogy az ukrán uniós csatlakozás teljes költsége öt év alatt majdnem két és fél ezer milliárd euróba kerülne, ami az Európai Unió 2025-ös költségvetésének több mint 12,5-szerese. A részletekről Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója számolt be az InfoRádióban.

Salát Gergely: kifulladt az eddigi kínai növekedési modell, váltásra van szükség

Belső gazdasági problémákkal küzd Kína, paradigmaváltásra van szükség, ami a híresen nagy megtakarításokkal rendelkező lakosságot is komolyan érinti – erről beszélt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa az InfoRádióban. Salát Gergely elmondta: a kínai vállalatok a bizonytalanságok ellenére hosszú távra terveznek Magyarországon.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. március 31. 05:24
×
×
×
×