Idén április 24-én volt 30 éve, hogy fellőtték és pályára állították a Hubble űrtávcsövet, amely forradalmi változást hozott az űrkutatásban, milliónál is több képet készített és elődleges eszközévé vált a csillagászat népszerűsítésének – mondta az InfoRádiónak Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

"A távcső a földi légkörön túlról kémleli az eget, éles képeket készítve, korábban sosem látott felvételeket készít. Például a Jupiterbe 1994-ben becsapódott egy üstökös, ezt rögzítette a Hubble, fantasztikus eredmény volt. A szemünk előtt történt egy olyan kozmikus katasztrófa, ami annak idején például a dinoszauruszokat a Földön kipusztította".

A Hubble az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, és a közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket. Nevét Edwin Hubble huszadik századi csillagászról kapta, aki az elsők között érvelt a mellett, hogy a távoli galaxisok vöröseltolódását a világegyetem tágulása okozza. A Hubble-t 1990. április 24-én indították a Kennedy Űrközpontból a Discovery űrrepülőgéppel. Az első képet az NGC 3532 nyílthalmazról készítette, 1990. május 20-án.

Ahogy a Wikipédián is olvasható, a távcső alapvetően fekete-fehérnek megfelelő képeket készít különféle hullámhosszokon. Ezeket a csillagászok az utómunkálatok során összedolgozzák és egy-egy képben egyesítik, amiken a különféle hullámhosszakat eltérő színek jelképeznek. Többnyire vörös, kék és zöld szűrőket alkalmaznak a felvételeknél, így a képek megfelelő részei is ezeket a színeket kapják. Mivel a Hubble az emberi szemnek láthatatlan utlraibolya és infravörös hullámhosszon is képes érzékelni a fényt, a tudósok ezeket további színek megjelenítésével jelenítik meg, hogy az egyébként nem látható részletek is láthatóvá váljanak.

Egy ilyen színes képpel ünnepli 30 születésnapját a Hubble. A fotón az látszik, ahogy óriási csillagok formázzák a körülöttük lévő színes gáz- és porfelhőt. "Bár ezen a látható fényben készült felvételen az NGC 2014 és az NGC 2020 elkülönülnek, valójában egyetlen hatalmas csillagkeletkezési régiót alkotnak. Ezt a területet a mi Napunknál tízszer nagyobb tömegű csillagok uralják, amik hatalmas tömegük miatt viszont alig pár millió évig ragyognak a Nap 10 milliárd évéhez képest" – írta a fotóhoz kommentárként közösségi oldalán a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

A csillagaszat.hu portál összeszedte a Hubble 10 legfontosabb eredményét, amelyeket részletesen is leírt. Szerepel köztük

• a szupernagy tömegű fekete lyukak felfedezése,
• a Deep Field projektek (amikor a világűr látszólag üres területe irányában hosszú ideig működtették a távcsövet, és a hosszú expozíciós idős felvétel révén a legtávolabbi csillagrendszerek felfedezése valósult meg, és az ősrobbanás is tanulmányozható),
• az összes anyag 85%-át kitevő rejtélyes sötét anyag időben visszamenőleg is megfigyelhető eloszlása és csomósodása,
• az Univerzum gyorsuló tágulásának megfigyelése, valamint
• az Univerzum korának meghatározása (14 milliárd év).