INFORÁDIÓ 
2020. július 5. vasárnap
Emese, Sarolta

hód

konferencia

gát

klímaváltozás

Szabadon engedett mentett hód Kismaros mellett a Duna partján 2018. november 21-én. A fiatal állatot három és fél héttel ezelőtt találták legyengült állapotban, majd a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi mentőhelyén infúziót, vitaminokat, antibiotikumot és K-vitamint kapott.

Vita egy cuki állatról: káros vagy hasznos?

InfoRádió

Bár két évtizeddel ezelőtt még csak néhány hódcsalád élt Magyarországon, mára, a visszatelepítéseknek köszönhetően, legalább hatezer példányra tehető az állomány. A hódok kárt is tehetnek a folyók gátjaiban, de hódváraik építésével nagy ökológiai hasznot is hajtanak. Erről a kettősségről is szó volt egy, a Magyar Természettudományi Múzeumban szervezett Hódkonferencián.

A hód rendkívül alkalmazkodóképes faj, ráadásul az evolúciós fejlődése lehetővé tette, hogy a saját környezetét a maga igényeire tudja alakítani, és ebben nagyon sikeres is – fogalmazott Czabán Dávid ökológus. A gátépítés mesterei alapvetően üregekben élnek, amelyek környezetében felduzzasztják a vizet, hogy az menedékül szolgáljon számukra, miután a lakhelye bejárata így víz alá kerül. Ez az emberek szempontjából azonban nem mindig előnyös – jegyezte meg a szakember –, ugyanis fennáll a veszélye, hogy a hódüregekkel szabdalt gátak egy nagyobb áradás alkalmával átszakadnak. Mindazonáltal kevés ilyen terület van az országban, és a hódok 95-98 százaléka ilyen jellegű problémát nem okozhat Magyarországon, de azért van egy-két hely, ahol erre figyelni kell.

A hódok gátépítési tevékenysége abból a szempontból is szerencsétlen lehet, hogy azokon a területeken, ahol alacsonyak a partok és sík a terület, a megemelkedett vízszint nagy területeket képes elárasztani. Egyes esetekben viszont jó is lehet, például a nyári szárazságban a gátak által felduzzasztott tavak környezetében az élővilág, valamint a talajvíz számára kifejezetten előnyös – magyarázta Czabán Dávid. Emiatt

nem lehet kifejezetten kijelenteni, hogy a hód káros vagy hasznos állat,

és mindig az adott helyszínen eldöntendő kérdés, hogy mi legyen a teendő az állattal.

Ezt szolgálná az idehaza még nem meghonosodott, a nyugati irodalomban hódmenedzsmentnek nevezett gyakorlat, az állományszabályozás, illetve konfliktuskezelés – fogalmazott a hódkutató. Azokon a helyszíneken, ahol árvízvédelmi gátfúrással vagy gátépítéssel elárasztás fenyeget, ott minden esetben külön-külön megoldást próbálnak a szakemberek szorgalmazni: hogyan lehet a hódokat is megtartani az adott területen, illetve az emberi létesítményeket, mezőgazdasági létesítményeket is védeni.

Czabán Dávid az InfoRádió kérdésre arra is kitért,

a gátépítési folyamat a klímaváltozás tekintetében hasznosnak is bizonyulhat,

hiszen minden előrejelzés azt mondja, hogy a Kárpát-medencében több lesz az aszályos időszak, a gátak azonban csökkenteni tudják majd a lokális vízhiányt, így a növényzet is jobban megmaradhat, ami a párolgatásban és az árnyékolásban lehet előnyös. De a gátak, azáltal, hogy lassítják a víz folyását, az eróziót is csökkentik, és így összességében a talaj leromlása is lassulhat, sőt, még javulhat is az elárasztott terület az üledékes hordalék által.

Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Kapcsolódó hang

Hódkonferencia – Czabán Dávid ökológus, hódkutató
 
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018