Infostart.hu
eur:
366.62
usd:
332.93
bux:
145087.09
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Szabadon engedett mentett hód Kismaros mellett a Duna partján 2018. november 21-én. A fiatal állatot három és fél héttel ezelőtt találták legyengült állapotban, majd a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi mentőhelyén infúziót, vitaminokat, antibiotikumot és K-vitamint kapott.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Vita egy cuki állatról: káros vagy hasznos?

Bár két évtizeddel ezelőtt még csak néhány hódcsalád élt Magyarországon, mára, a visszatelepítéseknek köszönhetően, legalább hatezer példányra tehető az állomány. A hódok kárt is tehetnek a folyók gátjaiban, de hódváraik építésével nagy ökológiai hasznot is hajtanak. Erről a kettősségről is szó volt egy, a Magyar Természettudományi Múzeumban szervezett Hódkonferencián.

A hód rendkívül alkalmazkodóképes faj, ráadásul az evolúciós fejlődése lehetővé tette, hogy a saját környezetét a maga igényeire tudja alakítani, és ebben nagyon sikeres is – fogalmazott Czabán Dávid ökológus. A gátépítés mesterei alapvetően üregekben élnek, amelyek környezetében felduzzasztják a vizet, hogy az menedékül szolgáljon számukra, miután a lakhelye bejárata így víz alá kerül. Ez az emberek szempontjából azonban nem mindig előnyös – jegyezte meg a szakember –, ugyanis fennáll a veszélye, hogy a hódüregekkel szabdalt gátak egy nagyobb áradás alkalmával átszakadnak. Mindazonáltal kevés ilyen terület van az országban, és a hódok 95-98 százaléka ilyen jellegű problémát nem okozhat Magyarországon, de azért van egy-két hely, ahol erre figyelni kell.

A hódok gátépítési tevékenysége abból a szempontból is szerencsétlen lehet, hogy azokon a területeken, ahol alacsonyak a partok és sík a terület, a megemelkedett vízszint nagy területeket képes elárasztani. Egyes esetekben viszont jó is lehet, például a nyári szárazságban a gátak által felduzzasztott tavak környezetében az élővilág, valamint a talajvíz számára kifejezetten előnyös – magyarázta Czabán Dávid. Emiatt

nem lehet kifejezetten kijelenteni, hogy a hód káros vagy hasznos állat,

és mindig az adott helyszínen eldöntendő kérdés, hogy mi legyen a teendő az állattal.

Ezt szolgálná az idehaza még nem meghonosodott, a nyugati irodalomban hódmenedzsmentnek nevezett gyakorlat, az állományszabályozás, illetve konfliktuskezelés – fogalmazott a hódkutató. Azokon a helyszíneken, ahol árvízvédelmi gátfúrással vagy gátépítéssel elárasztás fenyeget, ott minden esetben külön-külön megoldást próbálnak a szakemberek szorgalmazni: hogyan lehet a hódokat is megtartani az adott területen, illetve az emberi létesítményeket, mezőgazdasági létesítményeket is védeni.

Czabán Dávid az InfoRádió kérdésre arra is kitért,

a gátépítési folyamat a klímaváltozás tekintetében hasznosnak is bizonyulhat,

hiszen minden előrejelzés azt mondja, hogy a Kárpát-medencében több lesz az aszályos időszak, a gátak azonban csökkenteni tudják majd a lokális vízhiányt, így a növényzet is jobban megmaradhat, ami a párolgatásban és az árnyékolásban lehet előnyös. De a gátak, azáltal, hogy lassítják a víz folyását, az eróziót is csökkentik, és így összességében a talaj leromlása is lassulhat, sőt, még javulhat is az elárasztott terület az üledékes hordalék által.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tanár a munkácsi dróntámadás után: a gyerekek most tudták, hogy ez a légiriadó komoly

Tanár a munkácsi dróntámadás után: a gyerekek most tudták, hogy ez a légiriadó komoly

Órákat töltöttek az óvóhelyen a munkácsi magyar iskola tanulói is kedden délelőtt – mondta az InfoRádióban az intézmény tanára, Popovics Pál. A helyzet tragédiája, hogy mostanra a gyerekek hozzászoktak a légiriadóhoz. A keddi nap azonban más volt, már a radarképek alapján sejteni lehetett, hogy „igazi” riasztás lesz. A kisgyerekek közül van, ki már ebbe született bele.

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×