Infostart.hu
eur:
386.11
usd:
331.49
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
Nyitókép: Pixabay

Gyorsabban emelkedhet az óceánok vízszintje, mint azt eddig vélték

A globális felmelegedés jóval drámaibb módon növelheti az óceánok vízszintjét, mint ahogy az a korábbi előrejelzésekben szerepelt - vélik ausztrál kutatók.

A szakértők felidézték: a Föld legutóbbi felmelegedési időszakában, több mint 100 ezer évvel ezelőtt mintegy 10 métert emelkedett a tengerszint.

Egy ilyen változás messze felülmúlja a jelenlegi előrejelzéseket és katasztrofális következményekkel járhat az emberiség számára - mutatott rá tanulmányában az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatócsoportja.

A legutóbbi interglaciális, vagyis két jégkorszak közötti időszakban "a tengerszint akár három métert is emelkedett évszázadonként, így messze túlszárnyalta az elmúlt 150 évben tapasztalt, nagyjából 0,3 méteres szintemelkedést" - írták a kutatók, akik eredményeiket a Nature Communications című szaklapban mutatták be.

Az elmúlt egymillió évben a Földön váltakoztak a nagyjából százezer évnyi hosszú hideg periódusok - jégkorszakok - és a rövidebb, mérsékeltebb időszakok, mint amilyen a holocén (jelenkor) földtörténeti korként ismert utóbbi 11 500 év volt.

A tudósok szerint a Föld utolsó interglaciális periódusa alatt, 125-118 ezer évvel ezelőtt, amikor a hőmérséklet csak 1 Celsius-fokkal volt magasabb, mint ma, az óceánok vízszintje 10 méterrel emelkedett.

"Az üvegházhatású gázkibocsátás az elmúlt 200 évben olyan változásokat okozott a klímában, amelyek gyorsabbak és sokkal szélsőségesebbek, mit amilyenek a legutóbbi interglaciális időszakban tapasztalhatók voltak. Ez azt jelenti, hogy a vízszint legutóbbi emelkedésének aránya alapján tett előrejelzések alulértékelik azt, ami a jövőben történhet" - jegyezték meg a tudósok.

Az Antarktisznak nagy szerepe van a tengerszint változásában, jégtakarója "gyors változásra képes" a kutatók szerint.

Az utolsó interglaciális periódusban az antarktiszi jégveszteség - mely a mai nap is zajlik - megváltoztatta a Föld óceánjainak körforgását - tették hozzá a szakértők. "Ez az északi-sarkvidéki régió melegedését okozta és felgyorsította a grönlandi jégolvadást" - emelték ki.

A jelenlegi becslések szerint a tengerszint 70-100 centimétert fog növekedni 2100-ra, a következő évtizedek üvegházhatású gázkibocsátásától függően.

"Ami feltűnő az elmúlt interglaciális periódusban, az az, hogy milyen gyorsan milyen magasra emelkedett a jelenlegi szint fölé a tengerszint" - írták a szakértők. Az ismeretek alapján feltételezhető, hogy a sarkvidéki jégtakarók olvadása sokkal drámaibban fogja befolyásolni a vízszintet, mint ahogyan azt a jelenlegi becslések tartják - tették hozzá.

Fontos tényező, hogy a melegedés és a jégolvadás egyszerre történik mindkét sarkvidéken.

"Ez azt jelenti, hogy ha a klímaváltozás továbbra is változatlanul folytatódik, a Földön tapasztalt múltbéli drámai vízszintemelkedés csak kis ízelítő lehet abból, hogy mi várható a jövőben" - vonták le a következtetést.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×