INFORÁDIÓ 
2019. április 19. péntek
Emma

északi-sark

jég

olvadás

Az űrfotót július 9-én az ESA Sentinel-2 műholdja készítette. A képen számos további nagy jéghegy is látható a falu közelében. (ESA / Európai Űrügynökség / Copernicus Sentinel)

Északi-sarki olvadás: sokkal nagyobb a baj, mint gondolták

Infostart / InfoRádió - Fehér Anna

Tavaly télen a Grönlandtól északra fekvő tengeri területeken -- a műholdas feljegyzések 1979-es kezdete óta -- első alkalommal regisztráltak nagy kiterjedésben nyílt vizet, vagyis jég nélküli területet, úgynevezett polinyját. No de mik lesznek a következmények?

Már tavaly is lehetett hallani, hogy az északi területeken, Skandináviában is rendkívül meleg időszak volt nyáron, de télen is voltak kifejezetten meleg terminusok, amikor a hőmérsékleti értékek meghaladták még a magyarországit is. Mint Nagy Balázs geográfus, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője az InfoRádióban elmondta, ez is hatással van az északi területekre, de az által, hogy kisebb a jégfelület, más a Föld fényvisszaverő képessége; a sötétebb tenger pedig sokkal több hőt begyűjt, mint egy jéggel borított tenger.

"Az északi sarki jég nem úgy járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez, hogy elolvad a jég és plusz víz folyik a tengerbe,

hiszen az északi sarkvidéki tengeri jég magának a tengervíznek a megfagyásából származik. De az a tény, hogy kevesebb a jég, térfogatváltozást okoz, hiszen jobban felmelegszik a tenger. Tehát

ha nagy, jégmentes felszínek keletkeznek ezeken a területeken télen is, az nagyban hozzájárulhat a tengervíz melegedéséhez. És mivel a levegő alulról melegszik, ha a tenger melegebb, a levegő is melegebb lesz.

Ez egy önerősítő, gyorsuló folyamat" - magyarázta a geográfus.

Az orosz tengerparti területeken telente nagy jégtömbök keletkeznek, amelyek a partvidék ásványi anyagait is magukba fagyasztják. Ezek a nagy jégtömbök elindulnak az Északi-sark középső területei felé. A felmelegedés ezt a folyamatot gátolja, tehát a jegek még azelőtt elolvadnak, mielőtt az ásványi anyagokat eljuttathatnák távolabbi területekre.

Hogy ez az ökosztisztéma egészére is hatással lehet, arról Nagy Balázs elmondta, főleg a sekély tengeri részeken lehet baj, az orosz tengerek mentén sok száz kilométer hosszan vannak ilyen földrészek.

"A sekély vízi üledékképződés és ökoszisztéma változik meg,

tehát sokkal több üledék rakódik le már a part közelében, mint ahogy ezt korábban tapasztalták. A jeges óceán lényegesen gyorsabban reagál a változásokra, mint azt korábban feltételezték" - mutatott rá Nagy Balázs geográfus.

Nyitókép: ESA / Európai Űrügynökség / Copernicus Sentinel

Kapcsolódó hang

Északi vizek, jégolvadás
 


A címlapról ajánljuk

Megszólalt Dárdai Pál

A Hertha BSC labdarúgócsapatának vezetőedzői posztjáról távozó Dárdai Pál a jövőjéről...
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018