Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor

Miért nem alszanak téli álmot a medvék a Pireneusokban?

Szokatlan jelenséget tapasztaltak az utóbbi hetekben az észak-kelet spanyolországi Alt Pireneu Nemzeti Park munkatársai; egy anyamedvét és három bocsát látták élelem után kutatni a hegyekben 1800 méteres magasságban, ami azt jelzi, hogy az enyhe tél miatt nem vonultak vissza téli álmot aludni.

A szakemberek a napokban közzétettek egy videofelvételt is, amelyen jól látszik, hogy a Caramellita nevű barna medve és kölykei egy sziklás hegyoldalon kapaszkodnak felfelé, majd elérve a bokrokat falatozni kezdenek a földre hullott termésből.

"Ez igazán különleges helyzet, amelyet még sosem tapasztaltunk a Pireneusokban" - nyilatkozta Santiago Palazón biológus, a katalán kormány állatvédelmi felelőse több spanyol sajtóorgánumnak is.

A szakember elmondta, hogy általában november végén a medvék barlangokba húzódnak, és április elejéig ki sem dugják az orrukat. Időnként előfordul, hogy a hímek közül néhányan hamarabb ébrednek a téli álomból, mint a többség. A nőstényekre azonban ez nem jellemző - jegyezte meg.

A medvék nem a hideg, hanem az élelemhiány miatt alusszák át a telet, de a január közepén szokásos hőmérsékletnél most 5-6 fokkal melegebb van, és ahol a medvecsaládot látták, csak foltokban található hó, míg máskor egy méter magas hóréteg fedi a sziklákat. Vagyis azért vannak ébren, mert könnyen találnak táplálékot - magyarázta a jelenséget a biológus, aki úgy véli, hogy ha havazni kezd, a barna medvék is elvonulnak téli álmot aludni.

A spanyol-francia határon fekvő hegységben mintegy 40 barnamedve él egy fajtamentő programnak köszönhetően, amely során Szlovéniából költöztettek át medvéket, miután az őshonos barna medvék eltűntek a Pireneusokból.

Néhány évvel ezelőtt az észak-nyugat spanyolországi Kantábriai-hegységben észleltek egy nagyobb barnamedve-populációt, amelynek létszáma meghaladja a 250-et.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Akár Kanada és Marokkó is csatlakozhat az EU-hoz a következő évtizedekben

Akár Kanada és Marokkó is csatlakozhat az EU-hoz a következő évtizedekben

Megjelent a Portfolio Checklist Extra, amiben Szabó Dániellel, a Portfolio makrogazdasági elemzőjével beszélgettünk az EU lehetséges bővítéséről. Ezt sokszor úgy kezeljük, mintha egy előre lefutó, szinte automatikus forgatókönyv lenne, holott könnyen lehet, hogy épp ez lesz Európa következő nagy politikai törésvonala. De van-e mögötte kézzelfogható politikai vagy piaci kényszer, vagy inkább érdekek és alkuk mozgatják? És egyáltalán: az alapítók valóban egy olyan Európát képzeltek el, ahol előbb-utóbb minden ország uniós taggá válhat? Beszélgetésünkben azt is körbejárjuk, melyik jelölt áll a legközelebb a csatlakozáshoz, kiket tartanak a legnehezebben „kezelhető” szereplőknek, és hol tűnik reálisnak, hogy belátható időn belül nem várható érdemi előrelépés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×